Hangágyúk Cegléd határában

Aláírásgyűjtéssel egybekötött demonstrációt szervezett Zimonyi Zita a Törteli út elején lévő áruház parkolójába május 24-én Pünkösdhétfőn: a mintegy 15 résztvevő a hangágyúk alkalmazása ellen tüntettek. „Sok éve „háborítatlanul” csendháborítást követ el egy, vagy több földművelő paraszt Cegléd lakóinak kárára – tavasztól őszig folyamatosan hajnaltól késő estig. Robbanásra riadni minden reggel, a riadalomtól szapora szívverés mellett hosszú időn át remegni, egészségromboló hatású. Nincs senkinek joga ahhoz, hogy hazug indokokra hivatkozva, az embereket tévhitekben tartva, alattomosan – a névtelenség mögé bújva – egy közösséget feszültség alatt tartva csendháborítást kövessen el büntetlenül! NEM KÉRÜNK AZ AGRESSZÍV, ÖNKÉNYES ÉBRESZTŐBŐL, MAJD MINDENKI ELDÖNTI, HOGY MIKOR ÉS HOGYAN AKAR ÉBREDNI!” – írta Zimonyi Zita a gyűlésre felhívó üzenetében. A folytatásban hozzáteszi: 2020 őszén Földi László országgyűlési képviselőhöz fordultak 20 aláírással, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot az ügyben, mert ez a jelenség máshol is megtalálható Magyarországon, nyaraló-övezeteket néptelenít el országszerte, és megkeseríti az emberek életét. Idén május 20-án pedig csendháborítás okán feljelentést tettek a Ceglédi Rendőrkapitányságon is. A tiltakozás szervezője azt is kilátásba helyezte, hogy május 28-án újra feljelentést tesznek, és ha nem lesz változás ezután „figyelemfelkeltő demonstrációt szerveznek a média bevonásával”.

A történet előzménye, hogy még tavaly decemberben László Ágnes önkormányzati képviselő, akinek területén a legtöbben panaszkodnak a hangágyúk használatára a Czigle frakció vezetőjével, Fehér Istvánnal közösen javaslatot terjesztettek elő a zajszintcsökkentő önkormányzati rendelkezés kiadására, amit a testület áprilisra halasztott. Dr. Csáky András polgármester azonban április 22-ei határozatában úgy döntött, hogy nem alkot rendeletet és nem tesz javaslatot sem a képviselőtestületnek a helyi környezet- és természet védelméről szóló 2/2003. (I. 30.) Ök. rendelet kiegészítésére, zaj- és rezgésvédelem szabályozása ügyében. „Figyelemmel Agócs Gábor zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szakértő 2021. április 6-án kelt véleményére, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal 2020. december 31-én kelt állásfoglalására és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2020. szeptember 7-én kelt tájékoztatására.”

A hangágyú a szántóföldi és gyümölcsös növények védelmét szolgálja a madarak elriasztásával. A hanghatással történő növényvédelem évszázadok óta bevett eljárás a gazdáknál és Cegléden is nagyon régóta alkalmazzák a karbid, vagy gázágyúkat. A módszer egy mezővárosban korábban nem váltott ki felháborodást, mert a vidéki életmódhoz szokott emberek elfogadták a szükségességét a termés védelme érdekében.

Azt, hogy miért éppen most vetődhetett fel ez a probléma és van-e megoldás, ezt kérdeztük Klément György szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozótól, önkormányzati képviselőtől: – A hang a szántóföldi növénytermesztőktől származik, akik a házi(!) galamboktól így próbálják megmenteni a napraforgó és kukoricatermést Cegléd határához közel, a 4-es út másik oldalán. Birtokvédelem címén ehhez joguk van, és ezt helyi rendelettel nem lehet felülírni. sajnálatos, hogy a galambok tönkreteszik a munkájukat. Ezévben különösen nehéz dolguk van, mert ilyen mértékű talán még soha nem volt a „galambtámadás”, ezzel együtt a durrogtatás is gyakoribb és talán ez az oka annak, hogy most a lakosság jobban felfigyelt a jelenségre. Az a tapasztalatom, hogy a régóta itt élők már megszokták ezt a hangot, de az új beköltözők számára ijesztő lehet a kora reggeli  vagy éjszakai ágyúzás. Az is felmerült, hogy miért akkor ágyúznak, amikor a lakosság még pihenni szeretne. Hát azért mert a galambok és a seregélyek is éjszaka és kora hajnalban jelennek meg, tehát ekkor kell elűzni őket.

– A tiltakozók felvetették a korszerűbb módszerek alkalmazását is. Erről mi a véleménye?

– Valóban vannak az emberi fül számára nem annyira sértő módszerek is, például rövidhullámú, vagy ultrahangos elemmel vagy akkumulátorral működő madárriasztók. Én magam is alkalmazok ilyet a Bedében lévő cseresznye- és meggyültetvényeken. Azok azonban – ismereteim szerint – csak kisebb területen alkalmazhatók hatékonyan. A legősibb, legbiztosabb módszer és a gazdák rendelkezésére álló lehetőség a gázágyú. Sajnos, bár valóban a korszerűbb módszerek lennének az igazi megoldás, kevés lehetőségük van a gazdáknak beruházni a korszerűbb rendszerek beszerzésébe. Jómagam a szőlőmben úgy oldottam meg a madárvédelmet, hogy egy 10 méteres rúdra egy kiterített szárnyú sas figuráját erősítettem fel és a madárijesztő valóban működött, elriasztotta a madarakat.

A lakosok pihenéshez való joga és a gazdák termésük védelméhez való joga között valóban ellentét feszül, amit nehéz feloldani, ha a felek erre nem mutatnak hajlandóságot. Cegléden ennek már hagyománya van, elég az Ugyerben lakott terület közelében vadászókra vagy a trágyaszag ügy évek óta fennálló megoldatlanságára gondolni.

Fotó: KÖD