A híd olyan mesterséges műszaki építmény, amely természeti akadályok leküzdését szolgálja. Számtalan rendeltetése és fajtája van. Cegléden fontos feladata van az Ugyeri hídnak, amely nemcsak egy masszívan megépített műtárgy, hanem más jelentés-tartalmat is megtestesít. Dr. Túri Józseffel városunk díszpolgárával beszélgettem.
– Honnan jött az ötlet a híd és közvetlen környezetének évenkénti rendbetételére?
– Én úgy gondolom, hogy ahol élünk, ott a természeti és épített környezetért mi magunk, a lakók is felelősek vagyunk. Ez egy jól felfogott egyéni és közösségi érdek, aminek önkéntes munkában is meg kell nyilvánulnia. Mi a hídhoz közel lakunk, és nap, mint nap áthaladunk rajta. Ilyenkor jó érzés látni, hogy két kezünk munkájával a híd környezete rendezett, a szerkezete tiszta, átfestett. Tapasztalatom szerint az önzetlenül végzett munka másoknak is példaértékű, és követésre méltó. Hadd mondjak egy igen egyszerű példát! Tavaly a Gerje partján a Városvédő és Szépítő Egyesület gyümölcsfasort telepített, aminek a családom és én is tagja vagyok. Egyik nap nagy meglepetéssel láttuk, – a mai napig nem tudjuk ki, vagy kik – minden fát meglocsoltak. Mi ez, ha nem egy szép példa az összefogásra, a környezetünkért?!
– Mióta végzik ezt a hasznos munkát?
– Már több mint egy évtizede. Mint említettem, a Városvédők Egyesületének tagjai vagyunk, és szinte önként kínálkozott az alkalom a híd, – a mi hidunk – és környékének rendbetételére, amiben családunk apraja-nagyja résztvesz az egyesület néhány tagjával együtt. Ez mindenkor jó levegőn végzett, jó hangulatú, közösségi sikert adó megmozdulásunk. Szívesen említek egy városvédős szemléletre jellemző példát. Közzé tettük mikor megyünk a hídhoz dolgozni. Egyik tagunk – Kovács József volt városi főkertész -, ezt megtudva, még az előző nap délutánján fűkaszával levágta a füvet, és a gyomot. Mint mondani szokás, önként és dalolva!
– Ha már a hídról beszélünk, ejtsünk néhány szót a Gerjéről is!
– Jelenleg a Gerje eliszaposodó, benne szennyezett, pangó vízzel. Az én gyerekkoromban szívesen fürödtünk a vízben, amiben sokfajta halat, kagylókat is láthattunk. Lehet, kevesen tudják, de tervbe vették a Duna-Tisza csatorna megépítését, aminek egyik szakaszát a Gerje adta volna, kimélyítve, kiszélesítve. Kár, hogy nem valósult meg! Sajnos, napjainkban a Gerje még nem egy rekreációs terület, ami vízi sportoknak, horgászoknak is helyet adna.
– Visszatérve magához a hídhoz! Mit jelent Önöknek?
– Többet, sokkal többet, mint egy kis hidat, amit időről-időre rendbe teszünk. Erőltetett belemagyarázás nélkül, egyfajta jelkép is. Egy összekötő kapocs azok között, akik nem csak szavakban, de tettekben is tesznek a környezetünk megóvása, szépítése érdekében. A várost járva, számtalan szép példát lehet látni, hogy a lakók a saját épületük környékén kis kerteket hoznak létre, mindenki örömére. Röviden szólva a híd számunkra megtestesült valósága annak, amit a Városvédő és Szépítő Egyesület tűzött a zászlajára „Együtt a városért”!
Kocsis István
