Cegléd 20. századi helytörténetéről, helyi választásairól is szó volt legutóbb egy tudományos tanácskozáson. November végén a TK Jogtudományi Intézet, Politikatörténeti Intézet, NKE ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék közös szervezésében valósult meg a Területi önkormányzatok az 1920-as években – testületek, választások és reformtervek című konferencia.
Az 1918 utáni éra a területi önkormányzatok (egy részénél) hosszabb átmeneti időszakot jelentett. 1929. évben megvalósult törvényi újraszabályozásig sokféle reformterv, törvénytervezet született.
Többek között ezt tárgyalta Végső István (Clio Intézet) kiskunhalasi történész „Két város” – elmaradt helyi választások Cegléden és Kiskunhalason, 1920–1930 címmel tartott előadása is. A két rendezett tanácsú város helyi választásai, illetve lemaradt választásainak összevetésével igyekezett rávilágítani, hogy a szakirodalom sokszor összegző írásainál árnyaltabb a kép a két alföldi település kapcsán is. A Horthy-korszak húszas éveiben, vagyis pont száz éve a helyi választások egy része a települési törvény(ek) ellenére elmaradtak. Ez többek között azért is okozott nagy zavarokat, mert több politikai rendszer, ideológia és párt is színre lépett ebben az időszakban.
