23.3 C
Cegléd
2026. július 23. csütörtök
spot_img

Szikrából valóság

Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani… – ez a népdalrészlet jutott eszembe az alábbi történettel kapcsolatban. Ez hogy s mint esett meg, elmesélem… Úgy kezdődött, hogy egy fiatalember, ifj. Hoffer Károly fejéből kipattant egy múltat idéző „szikra”, amit ő komolyan vett és megvalósított.

Borongós, szeles, nem igazán tavaszi idő volt. Ez egyáltalán nem okozott gondot, hiszen a gazdálkodó emberen nem fog ki az időjárás. Karcsi szíves meghívását elfogadók sorra érkeztek a Budai úti Hoffer tanyára. Jöttek Vasadról, Örkényből, Pilisvörösvárról, Albertirsáról, Sárbogárdról, Paksról és Pécs mellől 1-1 élő birkával.

A magyar zászló is megérkezett az egyik helybéli fogaton, hogy köszöntse a múltat, emlékeztessen a régi időkben gazdálkodó parasztemberekre, kitartó szorgalmukra, leleményességükre, sokoldalúságukra, életre valóságukra.

Szívmelengető érzés volt látni együtt a hajdan lóhúzta földművelő eszközöket. Az egyes ekéket – közöttük a 100-150 évesnek saccolt fagerendás ekét, a háromtagú fogast, láncboronát, a kétlovas vetőgépet.

A tavasz meghozta a dologidőt és a föld semmihez sem hasonlító tavaszi illatát. Töltekeztünk is belőle egész nap. Következett a nap fénypontja: a talaj előkészítés és a vetés.

Ennek sorrendje: szántás, fogasolás, vetés csak akkor, ha a talaj asztalsimaságú lett, láncboronálás, hengerezés.

A talaj előkészítés úgy volt megtervezve, hogy a műveletekből mindenkinek jusson. A nehéz tavaszi munkát végző férfiak között két ifjú hölgy Sárik Angelika és Boros Boglárka saját lovaikkal derekasan kivették részüket a fogasolásból. Meglepetés volt a többszörös dédnagypapa „fellépése”.

A jól előkészített földbe a vetőgép szorgalmasan szórta a gabonaszemeket. De egy szem feltűnt nekem, mert nem olyan volt, mint a többi. Hát persze, hiszen ebből nem gabona, hanem majd hagyomány fog kikelni.

Leírhatatlan élmény volt visszarepülni fiatal éveinkbe, amikor az ilyen munkáknak mi voltunk az aktív résztvevői. Rendkívül jó érzéssel töltött el, hogy ezek a mai fiatalok, milyen ügyesen tudtak dolgozni a régi földművelő eszközökkel. Általuk találkozott a múlt és jelen.

A szántóföld szélén álló itatóvájús gémeskúttal egyetértésben jóváhagytuk a nagy közös művet. Megkoronázásként a két fiatalember a délelőttöt végigdolgozó lovaikkal csikós bemutatót tartott.

Az egész napot jókedv, tréfálkozás, nagyapák régi adomái, nótázás, borozgatás, fotózás kísérte. A távoli településekről ideérkezők mintha örök időktől ismerték volna egymást és a hazaiakat. Ez igazi emberi érték.

A szántás-vetés után a paksi birkából bográcsban főzött birkapörkölt várt bennünket, amit Karcsi édesapja kiválóan tud elkészíteni. Ebéd után még ment a nótázás, borozgatás, majd szedelőzködtünk. Jól előkészített, kellemes szép napot töltöttünk a Hoffer tanyán. Köszönjük, hogy ott lehettünk.

Boros Dánielné

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

A nyári hőség kihívásai és az elektromos kerékpárok előnyei

A forró nyári hónapokban a kerékpározás kihívást jelenthet a...

Villanypásztor szabályozás és jogi keretek

Villanypásztor telepítésekor elengedhetetlen, hogy tisztában legyél a vonatkozó szabályozásokkal...

Innovatív kőburkolatok a XXI. században

  Az építőipar mindig is meghatározó szerepet játszott a városképek...

Mikor érdemes a kölestésztát választani a konyhában?

A tészta az egyik legnépszerűbb alapanyag a konyhában, hiszen...

Kutyák és paraziták: tudományos tények és az internetes mítoszok

Manapság szinte minden gazdi igyekszik mindent megtenni a kedvence...