A ceglédi halas kisfiús kút rejtélyéről már sokan írtak, elsőként Varga Sándor a Ceglédi Hírlap 1989. jan. 13-án a 11. számban, majd a kút eltűntével magunk is foglalkoztunk már a témával a Ceglédi Panorámában 2017-ben. A mai Dózsa-szobor helyén működő szökőkút sorsáról ma már többet és biztosabbat tudunk.
Mégis az az érzése a krónikásnak, mintha láthatatlan erők ki akarták volna törölni a kutat a ceglédiek emlékezetéből. Mintha erre a szobor-ügyre építette volna 1966-ban a szocio-komédiát, filmszatírát, amelyet Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező Cegléden és Tápiószelén forgatott. Bessenyei Ferenc, Halász Judit, Sinkó László, Kiss Manyi és sokan mások szerepeltek benne. Már csak arra gondolhatott megkésve az ember, hogy mintha valamiért sértett lett volna Cegléd vezetése is, meg a párthatalom is. – A filmet „dobozolták”. A fekete-fehér film a Vasútállomásról, a Rákóczi útról és Kossuth tér környékéről mára dokumentum értékű kockákat őrzött meg a celluloid szalag jóvoltából. A film a sajátos prüdéria szép esetét pellengérezte ki, nevezetesen egy meztelen fiúcska illetlen bronzszobra lett a felháborodás tárgya. A nagyobb baj az volt, hogy felzúdulást okozott a helyi párt- és tanácsi vezetők körében…A rejtélyes kisváros filmbeli neve Halmaz volt, amelyben kinyílott a butaság virága: guminadrágba bújtatták a fuvolás fiúcskát.
A Fügefalevél c. film 7-8 évvel azután készült, ahogy a Halacskás kút figurás részét sajnos nem múzeumi raktárba vitték. És nagy utat járt be a szoborcsoport. Először az a Pesti úton a Tetz-féle Matróz csárda kertjét díszítette, majd átkerült a Budai úti Gyümölcsfelvásárló udvarára. Számunkra még mindig kellően nem tisztázott módon – onnan az egyik csomagoló üzemi dolgozó engedélyt kapott az elbirtoklásra. Röviden, megszerezte a halas kutat. Abban az időben, amikor némi „ideológiai segítséggel” – még nagyon olcsón lehetett kisebb üdülőtelket venni Tiszakécskén.
Eddig tarthatna a történet, ha a személyes kezdeményezések után nem tudtuk volna meg, hogy melyik kécskei kert rejti a kutat. Sem Cegléden, sem a Tiszakécskei Önkormányzatnál semmiféle segítséget sem kaptunk a mai napig. Pedig mi nem akarunk nyomozó hatóság lenni és nincs is szándékunkban a szobrot visszakövetelni, csupán. szeretnénk a néma ceglédiek helyett az elfeledett kutat a méretadatok alapján másolatban újjáteremteni. Régi helyére ugyan nem kerülhetne, mert ott Dózsa szobrát láthatjuk, de lenne több alkalmas helye.
A ’80-as évek elején Vézner Imre, a Szent Kereszt templom legendás sekrestyése, egy érdekes képpel lepett meg. Elmondása szerint 1957-1958-ból származhatott a fotó. Majd Majorosi Gézáné (Irisz) korábban egy kisebb képet bocsátott rendelkezésemre, amely a nevezetes kocsma kertjében egy kisgyerekkel mutatta a szobrot. Minap ugyanő telefonált, hogy ráakadt egy sokkal jobb, nagyobb felbontású képre. Köszönet illeti néhai Vézner Imrét és Majorosiné Iriszt. A Matróz kocsma kertjében készült fotó perdöntő. Ugyan régi időkre utal, s a gyerekek azóta már felnőttek. De érkezett egy bizalmas információ, nevezetesen, hogy tényleg Tiszakécskére került a hányatott sorsú kút, a fürdőhöz közel, a Harkály utcába…
ESDÉ
- kép Az egykori Matróz kocsma (ismeretlen szerzőtől)
- kép A Halas szobor leányokkal
