Kinek mond valamit a „Kaláris együttes elnevezés? Vagyunk még sokan, akik 30-40 éve lejártunk a Dózsa klubba Cegléden és boldogan hallgattuk műsoraikat, ahol Csipkó Magdolna is – fiatal lányként – énekelt és hegedült. Ajánlója nem kisebb ember volt, mint Karcsi Béres bácsi, a zeneiskola nyugalmazott igazgatója. Magdi hangja, mint a pacsirtáé, tiszta, erőteljes. De! Mi az, ami erőt ad ehhez, amitől csillog és szárnyal ez a hang? Tehetség? Igen! Ritmusérzék? Igen! Zeneszeretet? Igen! De, van valami plusz, amiért kiemelkedik, amitől egyedi, pótolhatatlan: a szív és a lélek együttes rákapcsolódása a zenére, mindannyiunk örömére.
Hiszen amióta ismerjük Magdit, a népdalok kiváló előadója, énekkel, citerával, furulyával. De nem mindennapi népdalok! Emlékszem egyszer rákérdeztem, hogy ezek a különleges népdalok, amiket a zenei általánosban sem tanultunk, honnan származnak? Ekkor derült ki, hogy Magyarország olyan tájegységeiről valók, ahol a népdalok eredeti formájukban maradtak és üde szépségükkel épültek be, a Magdi által 12 éve vezetett Arany Páva-díjas Cigle népdalkör csokraiba. Azt is megtudtam Magditól, hogy népzenei táborokba jár, ahol alkalmanként 80-100 új népdalt tanul, sőt a könyvtárban is bújja a vaskos népzenei kiadványokat. 22 évig vezette a csemői Gyöngyvirág népdalkört. De mit lehet még elérni? Van tovább, cél az Arany Páva-díjas népdalkörök versenyén szépen szerepelni. Beszélgetésünk során azon nyomban előkapta Magdi a kottákat és lelkesen végigénekelte a palóc népdalokat, amelyekből tán egyet, ha ismertem. Amikor a Kossuth Múzeumban hallottam a népdalkört, megtörtént a varázslat, lendületes, vidám, fiatalos előadásmóddal, jól kimunkált népdalösszeállítással kedveskedtek az érdeklődőknek.
Nemcsak a népdalkörben hasznosítja muzikalitását, hanem a Ceglédi Városi Könyvtár Irodalombarátok Körének előadásaiban is. Különleges alkalmak ezek, hiszen hónapról hónapra más-más író-költő életművét dolgozza fel a kör az előadásaiban. A főhadiszállás természetesen a könyvtárban van, de a már sikerrel debütált műsorokat elvisszük a környező településekre, mint Jászkarajenő, Csemő, Törtel, Kőröstetétlen, Nyársapát, na és Abony, ahol a Góré Kamara előadó helyiségében, kivételes érdeklődés közepette fogadják az aktuális témát. A közreműködő zenekar vezetője, a versek megzenésítője, énekese és gitárosa, Csanád László, Csiga. Magdi, mint énekes, furulyás, citerás, hegedűs, és én (Kiszely Margó), mint hegedűs, színesítjük az összeállításokat. Nemcsak mi szeretjük ezeket a rendezvényeket, hanem a hálás közönség is, aki gyakran vastapssal jutalmaz bennünket.
Tanítói-tanári munkássága mellett – Csemői Általános Iskola, Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola -, énekel 40 éve a Kardos Pál Pedagógus Énekkarban, mint a tenor szólam vezetője.
Mi a titok, hogy ennyi területen egyszerre helyt tud állni? Csipkó Magdolna szerint: „Ha énekelni kell, az egy külön világ. A zene ad, felszabadít, kiemel a napi rutinból, és persze a legjobb formája a zenélésnek, ha többen vagyunk, mert így színesebb, összeadódnak ezek a jó dolgok, mint ének és zene.”
A beszélgetésünk végén természetesen szóba került a család is: Janka lánya, aki szintén sokat és színvonalasan muzsikál, és már a másfél éves unoka is „bontogatja szárnyait”.
Kiszely Margó
(Csipkó Magdolnának az eltelt évtizedek alatt nyújtott magas színvonalú szakmai és értékteremtő munkája, valamint Cegléd város kulturális életében nyújtott kimagasló zenei tevékenysége elismeréseként ítélte oda a Képviselő-testület idén a „Cegléd Város Kultúrájáért” kitüntető címet. – a szerk.)
