Csillaga van a hollywoodi hírességek sétányán, ám kevés magyar fotózza le, mert Hajmássy Ilona helyett Ilona Massey néven szerepel. Egy kis magyar varrólány, akiből kalandos úton, de világsztár színésznő lett.
1910-ben Nagykőrösön látta meg a napvilágot. A családja nagy szegénységben élt, a fővárosban próbálkoztak talpon maradni, így a kislányukat varrónőnek adták. Ő aztán egy nap jelentkezett a Király Színház igazgatójánál. Érdemes felidézni a direktor és a cserfes lány párbeszédét. Mit tud?– kérdezte az igazgató. Semmit – válaszolta Ilona. Énekelni tud? Nem. Táncolni? Nem. Hát akkor mit akar itt? – szólt az igazgató. Erre a válasz: Görl szeretnék lenni!
Ha nem lép be a furcsa párbeszéd alatt az irodába a híres zeneszerző, Zerkovitz Béla, akkor gyanítható, soha többé nem hallottunk volna Hajmássy Ilonáról. Lázár Ödön igazgató már épp kitessékelte volna a helyiségből. Zerkovitz azonban felfigyelt a szemtelen lányra, rábeszélte a direktort, hogy ne küldje el. Első szerencse. A második az volt, amikor a színházban lefotózta a Színházi Élet fotográfusa. A kép megjelent a lapban, és óriási tetszést aratott az olvasók körében. A fotónak még külföldön is híre ment. Nem csoda, hiszen a készítőjét, amúgy Munkácsi Mártonnak hívták, aki nem sokkal később Martin Munkacsi néven lett a New York-i divatvilág legismertebb fényképésze, majd később a fotóművészet történetének nagy alakja.
Éppen ezt a képet pillantotta meg a Színházi Életben a dúsgazdag földbirtokos, Szávozd Miklós Lajos is, aki máris beleszeretett a fiatal lányba, és a családja tiltása ellenére feleségül vette. A vaskalapos Szávozd-rokonság ragaszkodott hozzá, hogy Hajmássy Ilona hagyjon fel a színészkedéssel, mert az rájuk nézve derogáló. Ilona hajthatatlan volt. Néhány éneklecke után jelentkezett az Operaházba, ahol Radnai Miklós direktor azonnal szerződtette. Kiderült, hogy csodálatos koloratúrszopránja van. A család kierőszakolta a válást, de ezt a férj nem bírta elviselni, megölte magát. A temetésén a volt feleség is részt vett, és könnyes szemmel, gyönyörűen énekelt. A temetés után indult el opera- és operetténekesi karrierje. Nem sokkal később a színésznő lábai előtt hevert Budapest és Bécs. Közben a szerelem újra rátalált. A hírlapíró Egyed Zoltánnal kötötte össze az életét, ám jött a hollywoodi szerződés, és minden megváltozott. Ilona lezártnak tekintette a kapcsolatot, és elutazott Amerikába. Egyed viszont utánament Los Angelesbe, és megpróbálta visszahódítani. A filmstúdió kapujáig jutott, ott viszont elzavarták a biztonsági őrök…
Hajmássy Ilona 27 évesen érkezett a tengerentúlra, zenés filmekben és krimikben is kiváló alakításokat nyújtott. Egy egész stáb dolgozott azon, hogy tökéletes híresség legyen. Némi fogyókúrára fogták, majd új nevet is kapott: Ilona Massey néven került a filmplakátokra. A Rosalie című filmben mutatkozott be a közönségnek, amely egy kollégiumi futballsztár és egy inkognitóban élő balkáni hercegnő kalandjairól szól. Partnere volt a pályája csúcsán járó énekes, Eddy Nelson és Eleanor Powell, a géppuskalábú lány. A következő filmben, a Balalajkában már ő volt a női főszereplő, az emigráns orosz herceget játszó Eddy Nelson szerelmese.
Világsztárokkal játszott (például a magyar Lugosi Bélával), 1949-ben pedig a Szerelmi boldogságban a Marx fivérekkel és Marilyn Monroe-val szerepelt együtt. Nem véletlen, hogy egy ideig magyar Monroe-nak nevezték a lapok. Rövid, botrányt okozó kapcsolata is volt egyik szívdöglesztő, ám alkoholista partnerével, Alan Curtisszel, majd újabb házastárssal próbálkozott, Charles Walker ékszerbolt-tulajdonost két évig tudhatta maga mellett. Itthon nem értesülhettünk róla, de 1956-ban tüntetéseket szervezett Amerikában a levert magyar forradalom védelmében, ekkor ismerte meg utolsó férjét, egy közismerten antikommunista tábornokot, Donald R. Dawsont, akivel már visszavonultan élt. Hajmássy Ilona 1974-ben, hosszan tartó betegség után halt meg 64 éves korában. Végrendeletének megfelelően a hamvait Nagykőrösön, édesapja sírjára szórta a férje.
Nyugodj békében, Hajmássy Ilona!
