Március 29-én jeles eseménynek ad majd helyet a Nagytemplomi Református Gyülekezeti Ház: különböző szakterületek képviselői tartanak előadásokat a Szent Koronáról. Az egész napos konferencia a Szőlőtő Alapítvány szervezésében valósul meg, melynek alapítójával, Somos Gyula képzőművésszel beszélgettünk.
– Sokan nem ismerik még a különleges nevű Szőlőtő Alapítványt. Mit kell tudni róla?
– Az Alapítványt két éve hoztuk létre nővéremmel, képzőművész szüleink hagyatékának, valamint saját életművemnek gondozására. Ugyanakkor fontos feladatunknak tartjuk a keresztény kultúra terjesztését. Nevünk is erre utal, hiszen Jézus mondta magáról, hogy ő az igazi szőlőtő. A Szent Korona tematikája is jól illeszkedik ebbe a körbe, ezért is kezdeményeztük a konferenciát, mely egyébként Cegléd Város Önkormányzatának támogatásával valósul meg.
– Volt-e már előzménye ennek a konferenciának?
– Több konferencia foglalkozott már a Szent Koronával, Cegléden viszont ez az első, ráadásul a téma neves kutatóit sikerült meghívni. Több nézőpont felsorakoztatása volt a célunk, ezért az előadók különböző szakterületekről érkeznek majd, és terveink szerint egymásra is fognak reflektálni.
– Kik adnak majd elő? Mit kell tudni róluk?
– Az első előadás szövegét dr. Tóth Endre régész-történész írta, aki egészségi állapota miatt sajnos nem tud jelen lenni, ezért írását régi tanítványa, Gaganetz Péter olvassa fel. Tóth Endre negyven éven keresztül a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, illetve mellette több egyetemen is oktatott. A római korral és a középkorral is foglalkozik, de több könyve jelent meg a Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről.
A második előadó Barabássy Miklós mérnök, aki a marosvásárhelyi főiskolán tanított, de az 1980-as évek közepén családjával Németországba emigrált. 2010-ben költöztek Budapestre, azóta foglalkozik a Szent Korona kutatásával.
Őt Horváth Attila jogász követi, aki szintén több egyemen oktat, illetve alkotmánybíróként is dolgozik. Több könyve jelent már meg a hazai jogtörténetről magyar és német nyelven is. Ezúttal a Szent Korona-tanról tart majd előadást, mely az egész világon egyedülálló eszme.
A negyedik előadó magam leszek és művészettörténeti érdekességekről beszélek majd, utánam pedig egy művészettörténész következik, méghozzá az ország egyik legismertebb szakembere, Dr. Prokopp Mária, aki évtizedeken keresztül tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, kutatóként pedig a középkorral és a reneszánsszal foglalkozik. Ő áprilisban még két további előadást is tart majd a Kossuth Múzeumban. A konferencián Váralljai Csocsány Jenő, a néhány éve elhunyt művészettörténész és görögkatolikus pap kutatási eredményeit fogja ismertetni.
– Mire számíthat a közönség? Lesznek újdonságok?
– E szempontból a legnagyobb jelentőséggel az utolsó előadás bír, hiszen Váralljai atya a könyvének szövegét 2020-ra összeállította ugyan, de a következő évben történt halála miatt már nem jelenhetett meg. Ezt tehát még nem ismerhetik az érdeklődők. Azt gondolom, hogy a közönség számára bőven lesznek újdonságok az előadásokban is, fény derül például arra, hogy miért ferde a Korona tetején álló kereszt és hogy miért visel nadrágot Jézus az egyik zománcképen. Mindazonáltal a konferencia csúcspontja valószínűleg a Gaganetz Péter vezette kerekasztal-beszélgetés lesz, ahol a szakemberek vitába szállhatnak egymással. Az egész esemény célja ugyanis a Szent Koronáról szóló párbeszéd elősegítése.
– Lesz lehetőség kérdezni az előadóktól?
– Természetesen, de a konferencia gördülékenysége érdekében csak a kerekasztal-beszélgetés után, amikor is egy állófogadásra is várjuk a vendégeket. Az előadások negyvenöt percesek lesznek, tehát a program az egész napot kitölti. A szünetekben a vendégek megtekinthetik majd azt a kisebb kiállítást, amely a programot kíséri, illetve vásárolhatnak majd Barabássy Miklós könyvéből is.
A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket az ingyenes, nyitott rendezvényre.
Bodó Péter
