Cegléden – a régi időkben – a Fehér Ló (Fehér Ökör) nevezetű fogadóhoz hasonlóan volt egy Vörös Ökör nevezetű fogadó is. Ha Rejtő Jenő adta volna a nevet a fogadónak, akkor minden bizonnyal a „Fogadó a címzetes Vörös Ökörhöz” lett volna a vendéglő elnevezése. De mivel Rejtő kimaradt ebből a dologból, maradt a Vörös Ökör megnevezés.
A ceglédi Vörös Ökör Fogadó – leírások szerint -1840-ben épült, hasonlóan mint a Fehér Ló Fogadó.
Kicsit nyomozgatni kellett a Vörös Ökör kapcsán, mivel térképeken nem találtam, viszont leírások alapján a valamikori fogadó helyére mondhatni könnyen rá lehetett lelni. A Vörös Ökör Fogadó a mostani Bajcsy-Zsilinszky térnél, a Bajcsy-Zsilinszky út és Pesti út sarkán volt – ahol jelenleg idősek otthona található.
Később a fogadóból átmeneti segélyhely, később ápolda, majd kórház lett.
„..Az 1848-as szabadságharc idején Cegléd környékén több neves ütközet zajlott le.
Különösen 1849 januárjában a Bedében lefolyt, Pál napi csata néven emlegetett küzdelemnek volt sok sebesültje.
A város vendégfogadóiból kialakított ideiglenes ispotályokban látták el őket. Közülük később a Vörös Ökör fogadó épületét állandó betegellátásra tették alkalmassá.
Itt kezdte meg működését 1873-ban 24 ággyal Czegléd Városi Ápolda néven a település első közkórháza…” (Forrás: PMH, 1980 – D.B.J. írásából)
1881. évi térkép az egykori Vörös Ökör Fogadó helyén már kórházat jelöl: Cegléd, 1849. január – az ellenség fogadására kirendelt küldöttség tagjai a Vörös Ökör Fogadóban melegedtek: Január 11.
„…Windischgrätz Perczel üldözésére Ottinger generális dandárját rendelte.
A város várta az ellenség megjelenését, de nehogy az fegyveresen betörve kárt tegyen, a tanácstagokból egy küldöttséget állított a város északnyugati bejáratához, fogadásukra.
Órák hosszat toporogtak a nagy hidegben, közben fölváltva be-betértek a Vörös Ökör fogadóba melegedni.
Délelőtt jelentek meg a vértesek lovas járőrei, a küldöttség megnyugtatta őket, hogy a város nem fog ellenállást tanúsítani…” (Forrás: Hidvégi Lajos: Cegléd 1849-ben)
Leírás szerint az egykori Vörös Ökör Fogadó előtti téren – mostani Bajcsy-Zsilincsky tér – volt a ceglédi nemzetőr zászlóalj gyakorlótere:
„…A ceglédi nemzetőr zászlóalj iratait a szabadságharc leverése után megsemmisítették, csupán szóbeli hagyományok maradtak fönn napjainkra azokban a családokban, melyekben tovább élt negyvennyolc emléke.
Más följegyzésekből ismerünk néhány nevet, tudjuk, hogy a lovasok parancsnoka Beksics Antal volt, a gyalogos és lovas helyettes parancsnok ifjú Gaiger József és Farkas Ödön, az oktatók közül mint kiszolgált katona, Sági Mátyás és Szűcs István drabant, Gavatini trombitás, Rádi Antal, Tóth István és Novák János dobos.
Azt is tudjuk, hogy gyakorlóterük a mai Bajcsy-Zsilinszky tér volt, a Vörös ökör fogadó előtt.
Egy hősi halott neve is ismeretes: Füle Miklósé…”
– Forrás: Hidvégi Lajos: Ceglédi históriák (Honismeret, 1987)
A ceglédi nemzetőr zászlóalj régi gyakorlóterén – a letűnt Vörös Ökör Fogadó mellett – napjainkban park és játszótér található.
A ceglédi Vörös Ökör Fogadó valaha a város egyik neves vendéglője volt, ahol utazók, kereskedők, katonák, helyi polgárok töltötték az idejüket. Feltételezés szerint 1849. júliusának elején Pestről indulván, átutazóban – fogadott ekhós szekéren utazva, feleségével – Petőfi Sándor is megpihent Cegléden, melynek során pihenőhelyül három ceglédi fogadó hozható számításba, ezek közül az egyik a hajdani Vörös Ökör Fogadó. Ebben a fogadóban pihentek e meg Cegléden Petőfiék, sosem fog már kiderülni…
A Vörös Ökör 1840-től nagyjából harminc évig szolgálta az oda betérőket, majd 1873-ban kórházzá alakították át, a napjainkban helyén álló épület pedig szintén ápolást és gondozást nyújtó intézmény.
