A Ceglédi Panoráma 2025. február 28-i számában, a História rovatban A Fehér Ló Fogadó címen megjelent írást szeretném pontosítani.
Cegléd városa laktanyát akart építeni, hogy a lakossághoz beszállásolt, századnyi lovasságot egy helyre gyűjtse, csökkentve ezzel a lakosság terhét és a katonákkal való surlódás lehetőségét. A Vallásalapítványi Uradalom tulajdonában lévő Fehér Ló és Vörös Ökör fogadókat szemelték ki erre a célra. A Budapest-Cegléd vasútvonal megnyitásával a fogadók forgalma visszaesett, és az uradalomtól 1870-ben 5500 forintért megvásárolták a két épületet. Végül – a hadüggyel történt egyeztetés után – a szolnoki és a törteli országutak kereszteződésénél épült fel a huszárlaktanya, de nem a Fehér Ló épületét használták fel, hanem attól keletre, mellette épült fel 1874-ben. A Fehér Ló épületét bérbe adták. Később lakásokat alakíthattak ki a fogadóból, és tudomásunk szerint ebben az épületben lakott Szabó Nándor, aki a monarchia haditengerészeténél szolgált, és 1866-ban részt vett a lissai tengeri ütközetben. Az ütközetről metszet készült, ennek nyomata Szabó Nándor szobájának falán függött. Két huszártiszt kvártélyozott nála. Papp László fényképet készített róluk, nem ő lakott a volt Fehér Ló fogadóból kialakított lakásban. Ő fényképet készített Szabó Nándorról. A fényképen Szabóék családja és két főhadnagy látható. Szabó Nándor mellén négy kitüntetés, az álló fiatal hölgy fejénél pedig a lissai tengeri ütközetről készült metszet látható.
A laktanyában az új huszárlaktanya felépítése után a katonaság, csendőrség pótló-avató bizottsága működött, és egyéb katonai, csendőrségi funkciót szolgált. 1913-ban az állam megvásárolta, és fiatalkorú bűnözők fogháza lett. 1944-45-ben a fogolytábor kórháza volt benne, majd újra fogház lett. 1954-ben a fogházat Sátoraljaújhelyre helyezték át. A fogház egy részében ipari üzemek dolgoztak, más részét a kórházhoz csatolták, a Béke tér felé eső részben pedig kollégium működött. 2010-ben lebontották a sokat látott épületeket.
A Vörös Ökör fogadót 1873-ban ispotállyá és szegényházzá alakítottak (a mai Bajcsy-Zsilinszky téren), a Fehér Ló fogadót pedig lakásokká, csendőrőrs is volt benne, a II. Világháború után a külterületi rendőrőrs foglalta el. A tér neve is változott, Fegyver tér, Csendőr tér, majd Béke tér lett. Hidvégi Lajos szerint az épület ma is áll, a rendezvényterem mellett, a Lövész u. másik oldalán. Lakások vannak benne.
A harmadik fogadó a Zöldfa volt a Kőrösi úton (amit egyik bérlője után Chinesernek is neveztek). Ebből katonai kórház lett, majd árvaház volt benne. Ma orvosi rendelő működik az épületben.
Azt nem tudjuk, hogy a fogadókból a sokszori alakitás után mennyi maradt meg, mennyi az új épületrész.
Hozzászólásom Gyura Sándor-Jójárt György: A ceglédi laktanyák és a helyőrség története 1946-ig c. könyv alapján készült.
Jójárt György
