Räszner József ceglédi postafőnök és Kelemen Paula Béla, Alajos keresztnevű fia 1891. november 8-án született Cegléden, az I. kerület 142. sz. házban. A keresztszülők november 15-én látogatták meg a családot az ünnepi szertartáson (Dick Károly és Dick Gáldi Mária). Az ó-plébániai bejegyzésből az is kiderül (Kereszteltek Anyakönyve IX. kötet 257. lapszám), hogy a BM “42651/III. b. sz. 1904. alatt kelt leirattal családi neve Radnaira lőn változtatva” – írja 1904. szept. 5-i keltezéssel a könyvbe Horváth József plébános úr. További beírás: “Házasodott Drössler Hedviggel – Zossen (Szilézia) Sz. Katharina templom 1916. márc. 24.” Tanulmányai során 1909-ben gyorsírástanítói, a budapesti tudományegyetemen középiskolai tanári és 1918-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Fabró Henrik hatására kezdeményezte a gyorsírási rendszerek egységesítését.1)
Radnai Béla huszonegy éves volt csak, amikor 1912-ben kiadta első gyorsírótankönyvét, s hét esztendővel később, 1919-ben az egységes gyorsírás megalkotására kiküldött bizottság előadója és a tankönyv megbízott szerzője. Klebelsberg Kúnó 1927-es rendelete: „A gyorsírás iskolai tanításának egyöntetűsége és a gyorsírásoktatás gyakorlati eredményének fokozása érdekében szükségessé vált, hogy az eddig engedélyezett öt különböző gyorsírási rendszer helyett egyetlen gyorsírási rendszer lépjen életbe. Ez okból egységes magyar gyorsírásnak elfogadom azt az alapokmányba foglalt rendszert, amelyet a gyorsírási ügyek m. kir. Kormánybiztosa [Radnai Béla] az engedélyezett magyar gyorsírási rendszerek, valamint a Fabro Henrik-féle irányzat képviselőivel folytatott tanácskozás alapján javaslatba hozott.” 1922-ben megalapította az első magán-gyorsíró iskolát Budapesten. „Ma is azt mondják méltatói: zsenialitása abban állt, hogy lehetőséget teremtett egy elhangzó szöveg pontos lejegyzésére és korrekt visszaadására, viszont az egyéni megoldások előtt is tág teret hagyott.” (Népszabadság 2008. dec. 13. Kósa Judit.) Gyorsírási rendszerének alapja a magánhangzó-jelölés egyszerűsége és következetesen keresztülvitt rövidítési rendszere. A rendszert tökéletesítve 1943–49 között kidolgozta a Radnai-reformrendszert, ennek fő jellemzője, hogy a rövidítésalkotást mindössze két alapvető szabályra vezeti vissza. (MÉLex)
Az 1930-as években kezdte el kortárs művészek alkotásait gyűjteni. Mecenatúrájával nemcsak felkarolta, támogatta és ösztönözte a kortárs művészeket, hanem a gyűjteményében szereplő műveik rendszeres bemutatásával aktív szerepet vállalt a modern magyar művészeti törekvések elismertetésében és értékeinek propagálásában is. Részlet egy naplóbejegyzésből: „1950. május 14. vasárnap. Radnaiéknál ebéden a Rózsadombon. Villájuk kertjében két Medgyessy-szobor van. Bent minden szoba, s a lépcsőfeljárat minden része teleaggatva nagy festők műveivel (Bernáth, Szőnyi, Derkovits…) és főleg sok szobor (Pátzay Pál). Nagy ebéd. Radnai, a felesége, az öccse és egy gyorsíró-tanárnő: Németh Erzsébet. Bensőséges beszélgetés ½ 6-ig.” 2) A csodálatosan gazdag gyűjteményt 1962. november 1-jén bekövetkezett halála után Radnai Béla második felesége, Erzsébet asszony egy 1992-es szerződés értelmében Győr városnak adományozta, ma az Esterházy-palotában látható. „Erzsébet asszony, sajnos, már nincs az élők között. Ezért kerülhetett hozzánk 2005 márciusában a Radnai-gyűjtemény, hiszen amíg élt, csak időszaki kiállítást rendezhettünk, amikor beleegyezett a művek kölcsönzésébe.” 3
Sírja a Farkasréti temetőben található (1-1-103/104) Felirata: Radnai Béla gyorsíró, esztéta, író, műgyűjtő, mecénás; a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének elnöke, Fabró Henrik nyomán a magyar gyorsírási rendszerek egységesítésének kezdeményezője, a Radnai-reformrendszer kidolgozója, a Gyorsírási Szemle és a Gyorsírástudomány szerkesztője, Csehély Aladárral a Nagy rövidítésgyűjtemény összeállítója 1991–1962. „Kezed vonása ezrek írásában él.”
1) Magyar Életrajzi Lexikon
2) Gáborjáni Szabó Zoltánné Sz. Madarász Rózsa 1950. május 2-ától vezetett naplója, melyet Szabó Lőrincéknél a náluk Budapesten töltött vendégsége idején írt. (Digitális Irodalmi Akadémia)
3) N. Mészáros Júlia szíves közlése Győr, Radnai gyűjtemény, Esterházy-palota
