0.7 C
Cegléd
2024. november 22. péntek
spot_img

A közönség igézettel hallgatta

Apja, nagyapja a református iskola tanítója volt. A Nagytemplomi Református Egyházközség kereszteltek könyvében az apa neve Dömsödi Sámuel Tamás. Édesanyja Varga Julianna. Zsigmond, aki sokáig Dömsödiként szerepel a nyilvántartásokban, 1839. május 14-én született. Édesapja tanítósága idején a református iskolában végezte el az alsó osztályokat, majd a nagykőrösi ref. Főgimnáziumba iratkozott be. Arany János tanította őt. Iskolatársai voltak: Csurgay László, későbbi városi orvos, Szüle Ferenc, aki városi levéltárnok lett. Felnőttként mélyen megrendítette őket Arany halála. Úgy tisztelegtek emléke előtt, hogy az Arany halálát követő tanév végére, 1883. június 3-ra 116 volt növendéke és 2 tanártársa ezer forintos alapítványt ajándékozott az iskolának, kérve, hogy annak kamatait évenként a legjobb magyar dolgozat írójának ítéljék oda. Az adakozók névsorában Dömsödi Hajós Zsigmond is szerepel. 1) – Az érettségi után a pesti református Theológiai Akadémiára iratkozott be 1858-ban, bár erről a lexikonok nem tesznek említést. 2) Jeles helytörténészünk kutatásai szerint később „Heidelberg egyetemén bölcsészetet hallgatott, onnan az utrechti egyetemre ment át. Vitte magával mindenhová hegedűjét és szívesen kísérte dalait véle. A katedra előtt a Kálvin téri református egyházközség segédlelkésze lett, mert énekelhetett.” 3) Hidvégi kutatásaiból úgy tűnik, hogy egy jókedvű baráti összejövetelen Radnótfáy Sámuel, a Nemzeti Színház intendása figyelt fel gyönyörű hangjára, s azonnal szerződtette. (1867. október 1.) Stoll Péter énekmester képezte a hangját, s 1868. április 28-án bemutatkozott a Nemzetiben (az Operaház csak 1884-ben nyílt meg!) Bellini: Norma c. operájának tenor főszerepében (Pollió, a római helytartó). Erről az eseményről így ír a lexikon: 4) „Hangjában és kifejezésében van melegség és rokonszenvesség. Hangjának tömör volumenjét és egészséges ércességét minden erőltetés nélkül tudja érvényesíteni máris, még a legnagyobb tenor-régióban is, s hozzá tisztán mellből.” Négy és fél évig énekelt Pesten, miközben az akkor három éves Színészeti Tanoda négy „operistája” között 1872-ben végzett.  Sikeres itthoni bemutatkozása, majd énekművész diplomája után Hajós Zsigmond előtt megnyíltak a leghíresebb külföldi operaházak kapui. Tíz év az európai hírnév jegyében: „Milano, Róma, Nápoly, Palermo, Bukarest, Rotterdam, Amsterdam, Hága első színpadain aratta művészi sikereit. Az 1878-ki párisi világkiállítás alkalmával a párisi olasz operának volt első tenoristája.” (Pallas Nagylexikon). Sikert sikerre halmozott. Hazajőve ismét a Nemzeti Színház tagja lett. Elismeréssel, lelkesedéssel írtak róla a külföldi és hazai kritikusok. Európai körútja után 1882. augusztus 2-án megajándékozta szülővárosát egy nagyszerű hangversennyel. 1883-ban Bánk bánt énekli Erkel operájában, a Nemzetiben, majd a M. Kir. Operaház első társulatának tagjaként (1884), az Operában. Szembetegség támadta meg, rövidlátó lett. Búcsúfellépése 1889 márciusában volt, a Bánk bán címszerepében. Énekoktatással foglalkozott, majd az ezredévi rendezvények kapcsán ismét visszahívták: Wágner-operákban szerepelt, aztán végleg abbahagyta az éneklést. Rövid ideig Cegléden épített villájában pihent, segítette a „Czegléd” c. hetilap szerkesztését. 1899-ben a farsangon feleségével együtt még megörvendeztette szülővárosát csodálatos hangjával. „A közönség igézettel hallgatta az egész Európában ünnepelt művészt.” (Czegléd, 1899. febr. 19.) Villáját eladta, Újpestre költözött, s 1911. június 25-én csendesen elhunyt. Sírja az újpesti temetőben van. Emléke pedig közöttünk, akik olvastak, hallottak róla. – Milyen lehetett az a Gubody parkkal szembeni, Rákóczi úti villa? (Később Hartyányi villa.) Ha tudnánk, könnyebben felépítenénk lelkünkben Hajós Zsigmond emlékét, aki bár Dömsödinek született, Cegléd szülötte volt.

1) Törös László: Nagykőrösi Arany-emlékek. Akadémiai Kiadó Bp. 1966.
2) radayleveltar.hu
3) Hidvégi Lajos: A magyar Caruso. Ceglédi Hírlap 1978. 08. 18.
4) Magyar Színháztörténeti Lexikon Szerk. Schöpflin Aladár Bp. 1929-1931.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

Ceglédi elismerés a Szent Erzsébet-díjak átadásán

November 16-án, a váci Nagyboldogasszony-székesegyház ünnepi szentmiséjén adták át...

Az ipari mennyezeti lámpák szerepe a mindennapokban

  Az ipari mennyezeti lámpák, vagy más néven csarnokvilágítók, elengedhetetlen...

Szükségük van-e a vállalkozóknak céges lakásbiztosításra?

  A válasz egyértelműen az, hogy igen. De térjünk ki...

Kia Picanto – A kisvárosi cirkáló

A Kia Picanto minden városi autós számára ismert, aki...

Az elmúlt száz esztendő legnagyobb vasútépítési fejlesztése

Az elmúlt száz év legnagyobb vasútépítési fejlesztése valósul meg...