A ceglédi színművészek névsora azóta szépen gyarapodott. Nevük most le nem írható, mert biztosan kimaradna valaki… Ám kevesen tudják, hogy Irma néni előtt is voltak már kiváló, Ceglédről származó színészek. Közülük is kiemelkedik Tóth Elek, aki élete első tíz évét töltötte Cegléden, iskolái, és hivatása később egész életre elszólította innen. Születési adatai a Nagytemplomi Református Egyházközség Kereszteltek VI. kötetében találhatók: Cegléd, 1873. szeptember 27. Szülei: Tóth Elek és Benke Zsuzsanna. (Keresztszülők: Hamza Dániel és Kovács Judit). Elemi iskoláit bizonyára helyben végezte, ám később szülei a kecskeméti református kollégiumba járatták, ott érettségizett. „1892-ben [jogi] egyetemi hallgató és a színiakadémia növendéke. 1895-ben a színiakadémia elvégzése után Leszkai András társulatánál kezdi pályáját [Aradon].”1) két év múltán Kecskeméten szerepelt, itt ismerkedett meg, és vette feleségül Pokorny Pogány Janka színművésznőt.
Szabadka és Debrecen után városunk szülötte 1902-től Nagyváradon telepedett le, az ottani színház drámai színésze lett 25 éven keresztül. Ott érte őket Trianon, de maradtak, s 1937-től Kolozsvár vezető színésze lett. (Itt játszott Tompa Sándor is.) A lexikon szerint 2) „sokoldalú, színes egyéniség, kitűnő jellemszínész volt. Népi alakokat, előkelő urakat és bölcs öregeket egyforma hitelességgel elevenített meg. Főbb szerepei: Petúr, Tiborc (Katona Bánk bán); Má mandarin (Klabund: A krétakör); Üdő Márton (Nyírő: Jézusfaragó ember); Prospero (Shakespeare: A vihar);… Márton gazda (Szigligeti-Móricz: Csikós).” De kitűnő Cyrano, Hamlet, Harpagon, Jágó, és Ádám, majd Lucifer volt. Nagyváradi színész korában rendezett is. Egyszer, különleges helyzetbe került, Kabos Gyulával és még két társával először volt magyar mozi felvétel szereplője 1911 végén. A hírportál 3) erről így számol be: „Az 1912. január 2-ai Pesti Hírlap kilencedik oldalán… Magyar színészek a vásznon című tudósítást olvashatjuk. Ebből kiderül, hogy „Budapestet illetve a fővárosunk valamennyi színházát most lefőzte a nagyváradi Szigligeti-színház; a színigazgató, Erdélyi Miklós színészei ugyanis az elsők, akik már a mozi-lepedőn láthatók.” A beszámoló szerint a „magyar-mozi fölvétel” Guthi Soma bohózatának színrehozatala alkalmából készült. Azt írja a Pesti Hírlap, hogy van a bohózatban egy jelenet, amelyben az egyik szereplő mozi-kép révén jön rá a többi szereplő csalafintaságára. Erdélyi elkészíttetette ezt a jelenetet, „a helyi Uránia gépjével”, aztán Párizsban kidolgoztatta. A vasárnap esti premierre meg lett a felvétel, s Guthi darabjának nagy sikere volt. A négy magyar színész pedig, először a vásznon: Szentgyörgyi Márta, Hunyady József, Tóth Elek és Kabos (Kann) Gyula.
1927-ben Janovics Jenő, a kitűnő igazgató-rendező Kolozsvárra szerződtette. Az Utunk évkönyv (1970. Jordáky Lajos) szerint az Aranyember Tímár Mihály szerepében mutatkozott be. Tiborc alakítása élmény volt, a közönség méltán követelte ki a vasfüggöny elé. Színészi pályafutásának 25. évét Nagyváradon, a 40-et Kolozsvárott ünnepelte. „Kolozsvár város tanácsa jegyzőkönyvben örökítette meg érdemeit, és ahogyan ő maga mondta, ezen az estén a magyar és a román színészek szívet cseréltek.” (A Zsiga cigány volt színen.) A Kolozsvári Magyar Színház 1942-ben örökös tagjává választotta. Tudását magán színi iskolában adta tovább a fiataloknak. A most október 2-án 98. születésnapját ünneplő Senkálszky Elemér, a kolozsvári színház örökös tagja, életműdíjas színésze, büszke arra, hogy Tóth Elek tanítványa volt, egyben emberi példaképe és atyai jó barátja is. Kezdőként 1937-ben rábeszélte arra, hogy fogadja el az aradi színház ajánlatát és nem bánta meg. De több fiatal színész útját is egyengette idősebb korában. Sikerei csúcsán, 1944. január 1-jén érte a halál. Hamvai a Házsongárdi temetőben nyugszanak. Tóth Elek Cegléd szülötte volt.
1) Schöpflin: Magyar Színművészeti Lexikon. I-IV. Bp. 1929-1931.
2) Magyar Színházművészeti Lexikon Akadémiai Kiadó Bp. 1994.
3) hvg.hu Egy különleges újév
