Miután nem maradt abba az őrült száguldozás, úgy gondoltuk, hogy ez már nem vicc, 21.45-kor tárcsáztuk a 107-et. Meglepetésünkre egy automata jelentkezett be, majd némi várakozás után egy hölgy. Telefonon tájékoztattuk a hölgyet a történtekről, majd közölte, hogy ne kiabáljunk, hozzáteszem kiabálásról szó nem volt. Megdöbbenés, csend a részünkről, majd közölte, hogy kapcsolja a ceglédi rendőrkapitányságot. Majd várakozás, kapcsolás: „Hallo, Rendőrkapitányság….. „ – ekkor azt hittük célt értünk…. Ismét történet elmesélése…., stb., és ekkor kellett rájönnünk, hogy még mindig nem a megfelelő emberrel társalgunk: „Kapcsolom az ügyeletes tisztet…”
Na, és akkor tényleg elértük a célszemélyt. Kezdődött minden elölről, történet elmesélése, rendszám, autó típusának, illetve a pontos cím megadása. Kezdtünk örülni, hogy végre történik valami, de a következő választ kaptuk: „Majd megpróbálunk arra nézni….”
Ok. Elhittük, hogy megpróbálják, vártunk, vártunk, vártunk. Az őrült közben távozott. Majd 22.15 környékén ismerős autóra lettünk figyelmesek, igen egy rendőrautó volt. (fél óra telt el a bejelentés, és a kiérkezés közt).
Itt még mindig nincs vége a történetnek. A pontos cím megadása ellenére a rendőrség nem állt meg, és nem kérdezett semmit, egyenesen hajtott tovább, majd valamit csak kellene csinálni alapon megállított egy szerencsétlen kerékpárost. (Magam részéről őszintén remélem, hogy nem büntették meg). Miután a kerékpárost igazoltatták, elindultak visszafelé, az utcánk felé, ekkor ismét felcsillant a remény, de hiába. Az sem tűnt fel a rendőröknek, hogy emberek hálóingben, pizsamában, köntösben állnak az utca sarkán, eszükbe sem jutott, hogy megálljanak, és megkérdezzék, hogy minden rendben van-e, annak ellenére, hogy még a pontos címet is megadtuk.
Az este „szerencsésen” végződött, mert az őrült nőszemély szerencsére nem ütött el senkit, de ebből komoly baj lehetett volna. Mi naivan azt hittük mindezidáig, hogy a rendőrség feladata a rend megőrzése, a megelőzés, a közbiztonság óvása, hiszen ők a „rend őrei”. Most már elgondolkodunk, kit hívjunk segítségül?!
A kép illusztráció!