Célegyenesben az uszoda?

– A ceglédi vízipólónak generációk óta meghatározó tényezője a Beck család. Ön miért választotta ezt a sportot?
– A vízilabda nálunk valóban családi sportág. Nemrégiben a fiamat kérdezték, hogy miért vízilabdázik nálunk mindenki, erre azt válaszolta, hogy „nagyapa elkezdte, és ezután mindenkinek vízilabdázni kellett. Még az a szerencse, hogy nem bokszolt, mert akkor most mindenki kék-zöld lenne a családban.” A viccet félretéve apámnak valóban a vízisport volt a mindene. Büszke volt arra, hogy 1933-ban a régi strand megnyitóján több versenyszámot is megnyert úszásban. Aztán a ceglédi vízilabda sport megalapozójaként amolyan mindenes lett: edző, szertáros, újságíró. Innen egyenes út vezetett nekem és öcsémnek is a medencéhez. Én 6 éves koromban kezdtem és azóta folyamatosan űzöm ezt a sportot, most éppen a Vodafone csapatában. Az aktív vonalban pedig ott van a család ifjabb generációja, a legeredményesebb a lányom Zsófi, többszörös magyar bajnok, és Európa kupa győztes a Honvéd csapatában. A fiam, Miklós és az öcsém fia, Dávid jelenleg is a Cegléd 2. csapatában játszik, míg Petra, az öcsém lánya a Honvéd tagja.
– Cegléden benne van a vízilabda elnökségben, 8 éve a Magyar Vízilabda Szövetség társelnöke. Először a női, majd jelenleg a férfi csapatnak is vezetője. Országos pozíciói, befolyása a vízilabdára helyi szinten hogyan hasznosul, szerepe van abban, hogy egyre több ceglédi játékos játszik országos szinten?
– Szoros a kapcsolatom a ceglédi vízilabda vezetéssel, minden hazai meccsen ott vagyok. Büszke vagyok arra, hogy nem csupán a női és férfi vízilabda válogatottban van most már ceglédi, de többen olyan ígéretes stabil OB 1-es játékosok, hogy esélyük van talán a válogatottba kerülésre is. Czigány Károly, jelenleg a BVSC, Pásztor Mátyás a Szolnok, Bóbis Máté és Kistamás Zsolt a Pécs, Kárteszi Péter és Kósik Soma az FTC csapatát erősíti, míg Jansik Szilárd az OB/I-ben szereplő junior válogatott tagja. Ennyi tehetséges játékos mindenképpen a ceglédi edzők színvonalas munkáját is dicséri. Ez bizonyítja azt, hogy komoly utánpótlás-fejlesztés zajlik Cegléden, így aztán nem is nagyon kell segíteni, csak büszkének lenni a fiainkra, lányainkra. Ha az országban szerteszét vízilabdázó 10-12 élvonalbeli ceglédi játékost, vissza lehetne hozni a városba, akkor meghatározó csapat lehetnénk az országos bajnokság első osztályában.
– Merész álom, mi kellene hozzá, hogy megvalósulhasson?
– Először is egy uszoda, ahol egész évben lehet edzeni. Most október 15 és március 15 között nem lehet meccseket tartani, így fél év kiesik. Ez ügyben dolgozunk a ceglédi vízilabda vezetéssel közösen, hogy az új TAO révén kapjunk annyi pénzt, hogy rendbe lehessen tenni az uszodát. Mondhatom elég jól állunk, mert a beadott pályázatunkat – három másik uszoda-project mellett – támogatta a Vízilabda Szövetség. Ezenkívül két minisztériumi engedélyre van szükség, amelyből az egyik már megvan. Most a Gazdasági Minisztériumnál vár aláírásra a pályázat, ha azt megkapjuk, elkezdhetünk pénzt összeszedni és megvalósulhat az álom első fele. A másik feladat ezután szponzorok felkutatása, mert a vízilabdához azért pénz is kell.
– Évek óta folyik a herce-hurca a fürdő körül, mekkora esélye van ennek a forgatókönyvnek?
– Másfél hónapja adtuk be a CVSE vízilabda szakosztálya vezetői – Józsa Zoltán és Veres Rudolf – közreműködésével készült a pályázatot. A három aláírásból kettő már megvan. A szükséges néhány száz millió TAO-t összegyűjteni pedig nem lehetetlen, hiszen a magyar cégek 100 milliárd forintot fizetnek be társasági adóba (eddig több mint 33 milliárd forintnyi kifizetés teljesült az öt látvány-csapatsportág számára. A szerk.). Örülök, a TAO nyújtotta lehetőségnek, mert bevezetésekor az első körben is szép összeg jött össze a ceglédi vízilabdásoknak, amely főleg eszközbeszerzésre, utaztatásra, edzőkre ment el. Most a második körben pedig segíthet, hogy uszodához jussunk. Én tehát nagy valószínűségét látom annak, hogy sikerülni fog és lehet Cegléden egy új uszodánk.