A program legfontosabb része következett. A mai gyerekek egy része is ritkán mondhatja el magáról, hogy Robur?! teherautóval utazhattak ki a vadászterületre feltölteni a vadetetőket. Azt hiszem aki a vadászmesterünk vezetésével felfértek erre az autóra nagyon élvezték az utazást. Dolgoztak is szépen a közelben lévő apróvad és nagyvadetetőnél. Hamar megteltek az etetők kukoricával, sárgarépával és szénával.
Nem tétlenkedtek azok sem akik nem fértek fel a teherautóra, mert a vadászház környékén lévő vadetetők is hamar fel lettek töltve ocsúval, kukoricával. Dolgozott a vadászmikulás is, gyorsan elfogyott a puttonyából a rengeteg szaloncukor is és közben fogyott a forró tea is.
Remélem nemcsak azért örültek a gyerekek, mert ezen a napon már nem kellett tanulniuk, hanem tanultak a vadászoktól egy kis vadgazdálkodási és környezettisztelő valamint állatszerető viselkedést is. A vadászok ugyanis nem csak ezen az egy napon gondoskodnak a vadonélő állatokról, hanem a tél beállta óta tavaszig minden nap feltöltik a vadászterületük mindenegyes etetőjét.
Ezen a napon a mi vadászterületünkön nem szólt a vadászpuska, a gyerekekkel közösen feltöltöttük a vadetetőket, jutott ma dupla adag a környék vadjainak.
Akik ezen a napon nem tudtak velünk lenni, legyen egy lehetőség nekik, hogy képletesen vagy igazán vegyék ölükbe a gyermekeiket, unokáikat és meleg szavakkal mondják el nekik amit az állatokról és etetősükről fontosnak tartunk… aztán fogjuk kézen őket és vigyük ki őket az erdőbe, mezőre, adjunk legalább egy marék táplálékot a kertben, az erdőben, a mezőn, vagy a ketrecekben az állatoknak. A vadászokról a sajtóban sajnos szinte csak a negatív szenzációk kapnak helyet, de ez a program is mutathatja a vadászok jó hírét és etikus viselkedését.
Ezen az egy napon mi vadászok csak etettünk, hogy az év ezen az egyetlen napján a vadaknak is legyen karácsonya!
Egyébként boldog és sikerekben gazdag újesztendőt kívánunk a vadászok nevében
Mészáros Iván VKE Közép-magyarországi Alelnök