Ibn-al-Awam, kisázsiai arab természettudós azonban megemlíti, hogy a perzsák a vörös és zöldessárga színűt kedvelték, Egyiptomban pedig sötétlila répát fogyasztották. A XVII. századig az európai fogyasztók a fehér, a sárga és a lila színű sárgarépát egyaránt ismerték – kezdetben a móroknak, majd később a holland nemesítőknek köszönhetően. Ma a nemesítők beltenyésztéssel az ősökhöz vissza tudtak jutni, bizonyítva azt, hogy létezett egy ősalak, amelyből a színbeli, alakbeli változatosság megvolt. Legújabb elképzelések szerint a sárgarépa Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt el nyugatra és a Földközi-tenger mellékére. A ma természetesnek számító narancssárga változat ősét állítólag holland kertészek nemesítették ki a királyi család tiszteletére. Nálunk a XV. századtól kezdve termesztették a fehér és lila színű répákat. Mivel a vadmurok a sárgarépa őse, Erdély egyes vidékein ma is murok a sárgarépa neve. (Benkő Samu Murokország címen írt egy érdekes tanulmánykötetet Erdélyről.)
Nyersen fogyasztva értékes és tápláló kiegészítő ételcsemege. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejűek vermelve, homokba rakva jól tárolhatók, azaz a vegetáción kívüli időkben szolgálják a fogyasztókat; konyhakész formában mélyhűtik is. Használható levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére adaléknak, de magában is, valamiféle esztétikai és művészeti célt szolgálva. Több állatfaj, így főleg a nyulak, nutriák kedvence, de az egészen nagy, marharépa méretű sárgarépa elengedhetetlen a versenylovak takarmányozásában is. Az ember számára, mint vitaminforrás rendkívül értékes, javítja a látóbíbor regenerálódását, de a szabadgyökök révén antikarcinogén szerepe sem lebecsülhető.
Termesztése széles körben folyik világszerte, méreteiben a házikerttől az üzemi tábláig terjed. Néhány kórokozó és kártevő kíván csak növényvédelmi beavatkozást. Az erősen kötött talajban a répatest sokágú és értéktelen lesz, öntözve homokra is való. Viszont jó hír a biotermelőknek, hogy a vöröshagyma és sárgarépa váltott soros ültetése kártékony legyek ellen hatásos védelmet is nyújt. Régi gazdák a levelét megszárítva teának használták, állítólag hatásos az ingadozó vérnyomásra.
Nyers sárgarépa tápanyagtartalma (100 g-ban, energia: 40 kcal)
Cukrok 5 g
Rostanyagok 3 g
Zsírok 0,2 g
Fehérjék 1 g
A-vitamin 835 μg
β-karotin 8285 μg
Tiamin (B1) 0,04 g
Riboflavin (B2) 0,05 g
Niacin (B3) 1,2 mg
B6-vitamin 0,1 mg
C-vitamin 7 mg
Kálium 240 mg
Foszfor 35 mg
Kalcium 33 mg
Magnézium 18 mg
Nátrium 2,4 mg
Vas 0,66 mg
Ábrajegyzék
1. kép Gömbrépa
2. kép Virágzata
3. kép Magja – nagyítva
4. kép Beltenyésztés után – sokféleség…
(SD képarchivuma)
