A felszólalás teljes szövege:
„Tisztelt Ház! A XI. Ceglédi Sportgála 2013. március 23-án került megrendezésre a Városi Sportcsarnokban. Az időpont megválasztása évek óta tudatos, mert egy olyan kiválóság tiszteletére rendezik meg Kossuth városában e rangos eseményt, mint Gál József.
De ki is az a Gál József? Cegléd szülötte, aki 1950. március 24-én a stockholmi birkózó-világbajnokságon kötöttfogású könnyű súlyban (66 kg) megszerzi a sportág első magyar világbajnoki címét. Nem kis ellenfelet győzött le, mint az olimpiai bajnok svéd Freij-t.
Gál József 1918. március 20-án látta meg a napvilágot. A serdülőkor hajnalától, 1934-től a Ceglédi MOVE SE, majd 1948-tól a Ceglédi Vasutas SE birkózója lett. 1948 és 1952 között a magyar válogatott tagja. Ötszörös magyar bajnok, négyszer könnyű és egyszer váltósúlyban.
És hogy miért ilyen nagy jelentőségű az 1950-es birkózó világbajnoki győzelem? Azért mert a FILA csak az 1921-es megalakulása után rendezett sporteseményeket tekintette hivatalosan elfogadottnak.
A háború után Cegléden is beindult az élet és a birkózó szakosztály. 1946-47-ben Szalisznyó József és Vasvári János irányításával kezdték el az edzéseket. A foglalkozások és versenyek helye először a Teleki és Kossuth Ferenc utca sarkán lévő Vasutas Otthonban volt, majd a Vigadó épületében.
A kitartó munkának köszönhetően, más szakosztályok is felfigyeltek a Ceglédi Vasutas SE eredményeire és próbálták elcsábítani a ceglédi birkózókat, akik még a budapesti hívásokat is visszautasították. Senki nem volt hajlandó elhagyni Ceglédet.
1948-ban a hadifogságból szerencsésen hazatért Gál József a következetes edzésmunkának köszönhetően kijutott a legközelebbi világversenyre Stockholmba, ahonnan világbajnoki címmel tért haza.
Stockholmból való hazaérkezésekor a ceglédi vasútállomáson hatalmas tömeg fogadta és kitörő lelkesedéssel ünnepelték a város szülöttét. Innen a csemői kisvasút külön járatával – akkor még volt ilyen – a város központjába utaztak, majd köszöntötték.
Tisztelt képviselőtársaim!
Az 50-es években a magyar birkózó válogatott felét a ceglédi birkózó-szakosztály adta, és ekkor Európa egyik legjobb birkózócsapata lett. Mindez köszönhető a MÁV által biztosított anyagi támogatásnak is.
1954-ben Gál József birkózó pályafutását befejezve a MÁV főfelügyelőjeként tevékenykedett, társadalmi elnöke volt a CVSE-nek, és Cegléd díszpolgárának is megválasztották.
A Városi Sportcsarnok pedig a képviselő testületi döntése alapján – civil kezdeményezésre – a jövőben Gál József nevét veszi fel és állít emléket a múltszázad legsikeresebb ceglédi sportolójának.
Cegléd vonzotta a helyi és a környékbeli birkózó sportolókat. A kitartó edzéseknek és munkának köszönhetően Varga János az 1968-as mexikói olimpián aranyérmet szerzett, aki a szomszéd település, Abony lakosa. A 2012-ben megrendezett londoni olimpián Lőrincz Tamás Cegléd jelenlegi kiválósága ezüstérmes lett súlycsoportjában, az elmúlt vasárnap pedig a Tbilisziben megrendezett Európa Bajnokságon 66 kg-ban aranyérmet szerzett.
Csak bizakodni tudok, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottságának döntése, mely a birkózás kivételét ajánlja az olimpiai számok közül, nem fog megvalósulni. Ez ugyanis felháborító és igazságtalan lenne, mivel már Krisztus születése előtt az ókori olimpiai játékok között is szerepelt a birkózás.
A Nemzetközi Birkózószövetséggel egyetértésben harcolnunk kell, hogy ez az ősi sportág továbbra is megmaradjon az olimpiai számok palettáján.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!”
