2.6 C
Cegléd
2024. november 25. hétfő
spot_img

A levéltárban minden megvan

– Hogyan, milyen feltételekkel jött létre négy évtizeddel ezelőtt a ma Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára Nagykőrösi Osztály elnevezésű gyűjtő, feldolgozó, kutató hely?

– Nagykőrös régóta kiemelt figyelemmel foglalkozott saját levéltári anyagaival, de ezek régóta csak Kecskeméten voltak hozzáférhetők. (Lásd Pest-Pilis-Solt- Bács-Kiskun vármegye.)

1968. január 1-vel létre jött az akkori közigazgatási megyékre épülő levéltári hálózat, és ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy Bács-Kiskun megye nem őrizheti tovább egy Pest megyei város terjedelmes levéltári anyagát. Adódott a kérdés tehát: Nagykőrös Kecskeméten lévő iratait – és ezzel együtt a szomszédos város, Cegléd város teljes 1850 utáni, még irattárban lévő levéltári forrásait – Budapestre szállítsák-e, vagy a Pest megyei Levéltár szervezeti egységeként valahol Dél-Pest megyében létesüljön egy fióklevéltár.

– Ma már tudjuk, mi lett a döntés: milyen érvek szóltak Nagykőrös mellett?

-A megyei levéltár vezetője – szakmai indokok miatt – eleinte nem értett egyet a kettészakítással, de be kellett látnia, hogy Nagykőrös lényegesen jobb raktározási feltételek tud nyújtani, mint arra Budapesten lehetőség lett volna. [A Városház u. 7-ben, a megyei tanács épületében kapott helyet.] Nagykőrös akkori vezetése ragaszkodott a fiók-levéltárához, pedig a „természetes” elhelyezés Cegléd városa – a régió központja – lett volna, amely minden helyről jobban megközelíthető, mint Nagykőrös. Dr. Lakatos Ernő tárgyalt is Cegléd vezetőivel, de megbukott a dolog azon, hogy a város nem vállalta át a mintegy nyolcszáz ezer forintos épületvásárlási terhet. Nagykőrös viszont tetemes anyagi áldozatokat vállalt a levéltárért.

– Itt nem kellett épületet vásárolni?

– Az 1931-ben bíróságnak épült Hősök tere 4. szám alatt működött a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, amelynek új épülete 1971-ben készült el, az iskolások kiköltöztek. A város vezető testülete olyan határozatot hozott, hogy támogatja egy Dél-Pest megyei levéltár teljes anyagának az itt történő elhelyezését.  Több felajánlott lehetőség közül a megyei levéltár igazgatója ezt az épületrészt találta a legmegfelelőbbnek, mind a raktározás megoldására, mind kutató- és egyéb helyiségek kialakítására.

– Megkezdődhetett a serény munka: tantermekből kellett kialakítani a levéltárnak megfelelő helyiségeket.  Ám igazgató úr akkoriban szegedi (Csongrád) megyei levéltáros volt…

– A nagykőrösi fióklevéltár kialakítása tetemes időt és anyagi ráfordítást igényelt. Először az irodák készültek el, ezzel párhuzamosan megtörténtek a szükséges födém megerősítések és a raktárak kialakítása. 1972 nyarán-őszén hazaszállították Kecskemétről a nagykőrösi levéltár anyagát. Igen, Szegeden, kitűnő szakemberek mellett szereztem tapasztalatokat. Gyakran megfordultunk Budapesten az Országos Levéltárban, ahol egyszer találkoztam Egey Tiborral, aki Pest megyei kolléga volt. Ő bátorított, hogy vállakozzam a nagykőrösi levéltár vezetésére.

Dr. Lakatos Ernő 1973. január 1-től nevezett ki. Hoztam magammal szegedi igazgatóm állandó figyelmeztetését: „Tanuljátok meg, hogy a levéltárban minden megvan. Csak legföljebb nem tudjuk a pillanatnyi helyét.” És hoztam Szabó Attilát, aki vasadi tanári kinevezését feladva vállalta mellettem a munkát. Latin-történelem szakosként (majd levéltáros és PhD) nagy nyeresége lett a kutatóhelynek.

– 33 évi vezetői, tudományos munkásság után Ön 2006-ban nyugdíjba vonult. Milyen érzéssel távozott és mit gondol ma a kőrösi levéltárról:

– Az épületben kialakított fióklevéltár akkoriban az országban a legkorszerűbbek közé tartozott. Valamennyi raktár száraz, jól szellőztethető és biztonságosan fűthető volt. A munkaszobák tágasak, napfényesek. A kutatóterem, az előadó- és kiállítási terem ma is a legkorszerűbbek közé tartozik. Az ünnepélyes megnyitó 1973. április 29-én (vasárnap) volt, igaz, már 28-án készen álltunk. Dr. Lakatos Ernőnek nyelvhelyességi gondjai voltak a „fióklevéltár” megnevezéssel, ezért a szóismétlést elkerülendő Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya nevet kaptuk. Az elmúlt évtizedek alatt, úgy érzem, sikerült a közvéleményben kialakult torz képet megcáfolni, mely szerint: a piszkos, poros, régi iratokat sötét, nedves raktárakban őrzik azért, hogy néhány öregúr pókhálós kutatószobákban szenzációra éhesen bogarászhassa. A nagykőrösi levéltár tudományos műhely lett, ahol a kutatókat és a levéltárat különféle adatokért felkereső ügyfeleket mindenkor magas szinten tudták és tudják kielégíteni. Kétezer folyóméternyi raktárterülettel indultunk, ma már ez a duplájához közelít. Volt olyan időszak, amikor a két egyetemi végzettségű levéltáros mellett még 7 munkatárs dolgozott. 1990-től a megüresedő helyeket nem töltötték be. Ma, hét éve már, két segédlevéltáros és egy kisegítő alkalmazott lát el minden feladatot. 2002-ben Budapesten elkészült a Pest Megyei Levéltár önálló épülete. Alkalmas a teljes nagykőrösi anyag befogadására! Bizonyos, hogy megtakarítást jelentene, ha a teljes anyag egy épületben lenne – bár sok szakmai érv szól ez ellen. Mégis úgy látom erősen fennáll a megszűnés veszélye! Ez a kutatóknak, s különösen a nagykőrösieknek nehéz helyzetet teremtene, hiszen a városban élők állampolgári igényeinek kielégítése okozna gondot.


A levéltár mai munkatársai: Varga Ildikó és Nagy Józsefné segédlevéltárosok, Farkasné Kiss Judit kisegítő alkalmazott. Nagy Józsefné Erzsikét, a ceglédi anyag referensét kérdeztük: – hogyan tudják ellátni feladataikat ilyen kevesen?

– Két fontos tevékenységünk közül az egyik az ügyfélszolgálat. Ezek az adatszolgáltatások átlagosan évi 90-100 esetet jelentenek, de 1991-ben, a különféle kárpótlási ügyek miatt, ügyfeleink igazolás kérése meghaladta a kilencszázat! Másik fontos munkánk, a kutatószolgálat. A levéltár kezelésében lévő iratanyag tartalmazza az illetékességi területén lévő városi (Abony, Albertirsa, Cegléd, Nagykőrös) és községi (Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát és Törtel iratanyagait. Ezek rendezése, illetve a gyűjtőterületre járás megfeszített munkát igényel. De szorítunk időt még kiállítások rendezésére is. Évente átlagosan 60-60 kutató keres fel bennünket. Érdeklődési körük igen sokszínű: múzeológusok, tanárok, egyetemi oktatók és magánemberként kutatók egyaránt megjelennek nálunk nagyobb, terjedelmes publikációkhoz gyűjtenek adatokat.

– Egy ceglédi kutató milyen iratok között találhat fontos adatokat. Van-e másolatuk az 1364. május 8-i, Nagy Lajos király visegrádi okleveléről?

– A levéltárunkban őrzött Cegléd város közigazgatási iratanyaga elsődleges és legfontosabb forrása a város történetének. Az 1697. évtől kezdődően tanácsülési, majd képviselőtestületi, később VB és tanácsülési jegyzőkönyvek sorozata teljes, 1990-ig. A mutatókönyvek segítenek az adott téma feltárásában. A közigazgatási iratok között vannak külön kezelt gyűjtemények, amelyek elintézés után egyben maradtak. Ilyenek: a Gimnázium építése (1890-1902); a Városháza építése (1889-1893); a Vigadó, Kertmozi iratai (1903-1932); a Vágóhíd építése (1905-1944); Színházügyi iratok (1881-1936); Kórházépítés (1928-1937); a Kossuth szobor felállítása (1894-1902) stb. Ezen iratok terjedelme 8,60 fm. Nagyon értékesek Cegléd város Mérnöki Hivatalának iratai is, melyek között megtalálhatók az 1881- és 1902. évi kataszteri térképszelvények. A kérdezett 1364-es oklevél egyetlen, eredeti példánya a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában található. (OL. DL. 5301. sz.)

A kutatás időigényes feladat, melyre a ma embere nem sok időt szán. Telefonál, anyagot kér, bejön: és nagyon meglepődik, hogy az adatokat neki kell kigyűjteni. Továbbra is szeretettel várjuk a ceglédi kutatókat (remélem, még sok-sok évig) hétfőtől csütörtökig, reggel 8-tól ¾ 4-ig.

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Friss híreink

Ceglédi elismerés a Szent Erzsébet-díjak átadásán

November 16-án, a váci Nagyboldogasszony-székesegyház ünnepi szentmiséjén adták át...

Az ipari mennyezeti lámpák szerepe a mindennapokban

  Az ipari mennyezeti lámpák, vagy más néven csarnokvilágítók, elengedhetetlen...

Szükségük van-e a vállalkozóknak céges lakásbiztosításra?

  A válasz egyértelműen az, hogy igen. De térjünk ki...

Kia Picanto – A kisvárosi cirkáló

A Kia Picanto minden városi autós számára ismert, aki...

Az elmúlt száz esztendő legnagyobb vasútépítési fejlesztése

Az elmúlt száz év legnagyobb vasútépítési fejlesztése valósul meg...