Pest Megye Közgyűlése április 26-án döntött úgy, hogy a megyei területfejlesztési koncepciót társadalmi egyeztetésre bocsátja azzal a céllal, hogy a megyei koncepció, majd a megyei stratégia és a 2014-2020 közötti időszak fejlesztéseit meghatározó operatív programok tervezésébe bevonja az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket. A június 6-án, Cegléden megtartott újabb térségi egyeztető fórum rámutatott, hogy miért fontos ez a cél. A következő időszak egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy az érdekeltek közötti partnerségekre alapozva olyan térségi komplex programok szülessenek, amelyek jelentősen javíthatják a fejlesztési források felhasználásának hatékonyságát, és lehetővé teszik azt, hogy az egyes térségek és közösségek a lehető legteljesebben kihasználják adottságaikat és lehetőségeiket.
A fórumon konszenzus alakult ki a résztvevők között a tekintetben, hogy a térségi szintű programok különösen a leszakadó térségekben fontosak. Minden olyan településen, ahol alapvető változásokra van szükség, ahol teljesen újra kell gondolni a települések és kistérségek regionális szerepét és szakosodását, mégpedig ”a településeknek együtt, és együttműködésben a megyehatáron túli városközpontokkal”. A koncepcióban leírt kitörési pontokkal kapcsolatban megállapításra került, hogy a Kecskeméten (és Szolnokon) fejlődő ipari agglomeráció valóban új fejlődési lehetőséget teremthet, de csak akkor, ha a legfontosabb közlekedési kapcsolatok megépülnek, különösen a 441-es főút, valamint az M8 gyorsforgalmi út.
Pest megye leszakadó térségeivel kapcsolatban a következő, a térséget különösen érintő megyei fejlesztési célok kerültek megfogalmazásra Pest megye területfejlesztési koncepciójában:
Átfogó cél: Gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve
(1) Stratégiai cél: A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése.
A gazdaságfejlesztés területi célkitűzéseiből különösen:
– A kis- és középvállalkozások szerepének növelése a foglalkoztatásban és a hozzáadott érték termelésében
– A helyi gazdaság erősítése
– Befektetés-ösztönzés
– A foglalkoztatás bővítése
A gazdaságfejlesztés ágazati célkitűzéseiből különösen:
– Járműgyártás
– Mezőgazdaság és élelmiszeripar
– Turizmus
– Egészségipar
(2) Stratégiai cél: A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása
– Növekedés és foglalkoztatás a leszakadó térségekben
– Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben (Tápió mente, Dél-Pest megye)
Átfogó cél: Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet
(3) Stratégiai cél: Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében
(4) Stratégiai cél: A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést
(5) stratégiai cél: Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában; azon belül különösen:
– Az energiagazdálkodás fejlesztésének célkitűzései
– A vízgazdálkodás fejlesztésének célkitűzései
– Talaj- és földvédelemmel összefüggő célok
– Hulladékgazdálkodás
– A még biológiailag aktív felületek és a védett területek hálózatosságának erősítése
– A megye ökológiai térszerkezetének fejlesztése
(6) Stratégiai cél: Pest megyei Duna stratégia megvalósítása és a Homokhátság komplex fejlesztése; azon belül különösen:
– A tanyás térségek fenntartható fejlesztése
A felsorolt célok a gazdaság és a térszerkezet megújításának általános célkitűzéséhez tartozó stratégiai célok. Ez a kiemelés nem véletlen. A ceglédi fórumon részt vevők rámutattak arra, hogy a jelenlegi környezetben a gazdaság megújítása, illetve a térség gazdaságának újrapozícionálása nagy jelentőségű és sürgető feladat. Konszenzus alakult ki abban, hogy mivel Pest megye 2014 és 2020 között fejlett régiónak fog számítani, ezért az itt elérhető támogatások értéke kevesebb, az elérhető támogatási intenzitás pedig alacsonyabb lesz, ezért a gazdasági alapok megerősítése elsődleges prioritást élvez. Megállapítható az is, hogy szorosabb integrációra kell törekedni a megyehatáron kívül és belül, és egyszerűbb, átláthatóbb pályázati rendszerre van szükség. Ki kell használni a helyi közösségi kezdeményezéseken alapuló fejlesztések (CLLD), illetve integrált területi beruházások (ITI) nyújtotta lehetőségeket, mind nagyobb hangsúlyt helyezve a komplex termelési-értékesítési vertikumok fejlesztésére, a megkülönbözető erővel bíró értékekre, és a tevékenységek közötti szinergiákra.
Takáts László, a megyei közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a térségi együttműködés már elkezdődött, példaként említve a Homokhátság fejlesztését. A fórumon szóba került még a térség jelenleg egymással versenyző, bizonytalan helyzetű termálfürdők térségi komplex fejlesztése; az egészségipar széles körére kiterjedő, összehangolt fejlesztések támogatása (az oktatást, prevenciót és ellátást is felölelve); az agrár- és vidékfejlesztés újragondolása (minőségi mezőgazdaság, pl. öntözésen alapuló korszerű kertkultúrák fejlesztése); valamint a gépipari és feldolgozóipari beszállítók fejlődésének ösztönzése. Majd minden hozzászóló hangsúlyozta egy-egy közút megépítésének szükségességét, valamint azt, hogy a cselekvéssel kapcsolatban még mindig problémát jelenthetnek a támogatónak nem nevezhető jogszabályi környezet és a hatósági eljárásokkal kapcsolatos bizonytalanságok.