Rózsák
A rózsák szerelmesei gyakran visszavágják szeptemberben a még éppen virágzó bokraikat, hogy egy utolsó virágzásban még gyönyörködhessenek a tél előtt. De ha lemondunk erról, a hidegebb hónapokban egy másfajta pompát kapunk. A legtöbb rózsafaj virágzás után csipkebogyót nevel, amely világító piros árnyalatban pompázik egész télen át, ezzel díszítve a kertet. Nem utolsó sorban téli madárkáink fontos tápláléka, így velük is jót teszünk.
A téli védelem nagyon fontos rózsáink számára. Két dologtól kell óvnunk őket: a hidegtől és a napfénytől. A kemény fagyoktól való védelem egyszerű és gyorsan megoldható. A növény föld feletti szárrészét 15-20 centi magasan takarjuk be földdel vagy komposzttal. Ezt felkupacolásnak hívjuk, és már október végén érdemes elvégezni, ás április előtt nem is ajánlatos hozzányúlni.
Amit még a tapasztaltabb rózsakedvelők is kevésbé tudnak, hogy a téli napfénytől való védelem legalább annyira fontos fiatalabb rózsáink számára. Világos, melegebb téli napokon, amikor a talaj mélyen át van fagyva, a hő hatására a hajtások nedvességet párologtatnak el. Ezt a nedvességet a növény a teljesen átfagyott talajból nem tudja pótolni, és ilyenkor tulajdonképpen nem is megfagy, hanem kiszárad. Ezt a károsodást fagyszáradásnak nevezzük, és a védekezést január-február tartós napsütéses időszakában kell elkezdeni. Megeshet, hogy a tél zord és nincs szükség rá, de tartós világosság esetén takarjuk le valamilyen természetes anyaggal (ne műanyag fóliával!) rózsáinkat. Ráhúzhatunk egy nagy jutazsákot, de a kisebb töveket biztonsággal takarhatjuk fenyőágakkal is.