– Hogyan értékeli a bajnokság alapszakaszában tapasztaltakat?
– Az eredményesség és a mutatott játék alapján is előrelépést tapasztalt a vezetőség. Elsősorban az NB I-ben szereplő csapat egységét emelném ki, ahol a mentális hozzáállás és a közösségi szellem kedvezően alakult. Sztárjátékosok és allűrök nélkül valóságban is csapattá vált a csapat.
– Milyen helyezést vár el a vezetőség a bajnokság végén az NB I-ben?
– A 7-8. hely elérése reálisnak tűnik, ennyi benne van a csapatban. A véleményem egyezik a szakosztály menedzsmentjének és a szakmai vezetésnek az elvárásával. Előrelépés az elmúlt évhez viszonyítva, hogy nem „szalmaszálon” múlik a bennmaradásunk.
– Mennyire váltak be az új igazolások az eddigi tapasztalatai alapján?
– Úgy ítélem meg, hogy a játékoskeretben történt változások sikeresek voltak. Az új játékosok beváltották a hozzájuk fűzött reményeinket. A posztokra történő igazolást az eredményesség és a közösségbe történő mentális beilleszkedés is igazolja. Ezért elismerés jár az új játékosainknak és a befogadó közösségnek egyaránt.
– Ki lehet-e emelni egyénileg valakit a keretből?
– Nem szokásom és nem is tartom jónak a megkülönböztető címeket, minősítéseket. Szólnék azonban arról, hogy a csapatkapitány Bíró Balázs irányítói szerepkörében remekelt és a góllövőlista másodikja jelenleg 130 góllal, ami dicséretes teljesítmény. A jobbkezes és szintén gólerős Takács Bence sem veszi elbizakodást sejtetőnek a dicséretet.
– Miként alakult az utánpótlás helyzete, eleget tudnak tenni az első osztály ebbéli követelményrendszerének?
– Négy utánpótlás csapatunk vesz részt a korosztályuk bajnokságában. A serdülő, ifjúsági és junior csapatok az országos kiírásban, míg az előkészítős gyerekek a tornarendszerű alapfokú tornákon indulnak. Kökény István vezetőedzőnk igyekszik minél több tehetséges fiatalt bevonni a felnőtt keretbe. Egyébként a CKKSE csapata az egyik legfiatalabb átlagkorú az NB. I-ben.
– Milyen előnyöket jelentett a szakosztálynak a TAO rendszerű támogatás bevezetése?
– A TAO jóvoltából több korcsoporttal tudtuk az utánpótlás nevelés kiválasztását és felkészülési munkáját megszervezni. Jelenleg ebben a szakmai projektben mintegy 100 fiatal vesz részt. Együttműködéseket kötöttünk négy általános iskolával. A kezdő csoportok részére a szivacskézilabda tárgyi feltételeinek lehetőségét megteremtettük. Célunk, hogy az első csapat vonzása a példaképteremtésben is működjön.
– Örökös gond a működés anyagi hátterének megteremtése, az új szakosztályi modell a korábbiaknál is több pénz igényel. Hogyan tudnak megbirkózni a feladatokkal?
– Kevesebben vannak a támogatók a kelleténél. Ezzel arányosan a költségeinket is akadozva, de viszonylag pontosan teljesítjük. Cegléden a „sok kicsi sokra megy” elv érvényesül, nyitottak vagyunk, mi több, keressük az új szponzorokat. Sajnos, névadó „gazdát” sem találunk a környezetünkben. Azt meg végleg nem szeretném, hogy a saját nevem ilyen címen felmerüljön…
– Nem az utolsó kérdés a fontosságát tekintve, miben rejlik a nagyszámú lelkes és kitartó közönségük hűsége csapathoz?
– Nagyon hálásak vagyunk a közönségünknek. Lépésről-lépésre sikerült visszahódítani a Gál József Sportcsarnok lelátóira szurkolóinkat. Köszönhető a csapat lelkes játékának, a társadalmi vezetés marketing munkájának és egyéb akcióinknak. Klubirodát, honlapot működtetünk, emléktárgyakat forgalmazunk, bérleteket ajánlunk a szurkolóknak, bevezettük a jegyelővétel lehetőségét, fogékonyak vagyunk az újszerű dolgokra.
– Amikor a hálás ceglédi szurkolók vastapsát skandáljuk a következő hetekben, a taps az elnök úrnak és a többi társadalmi munkában jeleskedő közreműködőnek is szól majd.