Május 23-án lesz ötszáz éve, hogy kitört a Dózsa-féle parasztfelkelés. Ezen a napon a parasztok vére folyt Apátfalvánál, másnap Nagylaknál a bosszú által utolért nagyuraké. A csanádi püspökön kezdve nagyon nagy urakat húztak karóba, s a következő két hónapban, Dózsa július 20-i hírhedten kegyetlen kivégzéséig bőven ömlött a vér.
Lényegében semmi sem igaz abból, ami Dózsával és a parasztfelkeléssel kapcsolatban köztudomású, amit az iskolában tanítottak nekünk, amit Dózsa ideologikus fölhasználása során az elmúlt kétszáz évben a fejekbe ültettek. – vezeti be írását a ceglédi szállal is rendelkező történelmi epizódról a Népszabadság Online. Az évfordulós írás megkérdőjelezi Dózsa ceglédi beszédének a mítoszát, melynek követelése – eddig úgy tudtuk – a nemesi előjogok eltörlése volt. A „ceglédi kiáltvány” szövegéből azonban inkább az vonható le, hogy Dózsáék nemesi szabadságot, előjogokat akartak. Nem akartak például adót fizetni. A „ceglédi kiáltvány” szövege alapján, feltételezhető, hogy a székely szabadságért harcoltak, de hogy erről Dózsán kívül ki tudott valamit, azt nehéz megmondani.