2013. október 2. óta új háziorvosunk van. Háziorvos, a szó legnemesebb értelmében. Dr. Komonyi Éva már az első találkozáskor belopta magát a szívünkbe. A kedves, mindig mosolygós fiatal dr.nő talán nem is tud semmit arról, milyen szépet beszélnek róla betegei. Törődését akkor éreztük meg igazán, amikor családunkban előbukkant egy összetett betegség. Mindent megtett azért, hogy kiderüljön, mi lehet a baj. Többször ránk telefonált, érdeklődött, vizsgálati lehetőségeket kínált. Nem utasított, nem elrendelt, hanem minden lehetséges módszerrel segíteni próbált.
Vágytunk már egy ilyen lelkes, szakmájának élő háziorvosra. Milyen jó, hogy nem hagyta el az országot, úgy, mint több száz fiatal orvos. Ő itt keresi Cegléden az orvosi pálya örömét, szépségét. Jó hogy a város egy ilyen fiatalnak is lehetőséget adott a bizonyításra. Csak köszönni tudjuk, ezt a választást. Megható, hogy milyen figyelmes, türelmes. S nemcsak Ő, de az asszisztensnők is kedvesek, nyugodtak. Érződik a rendelő légkörén, hogy a betegért vannak.
Amikor említettem, hogy szeretnék írni róla egy újságcikket, s egy fotót készítenék, elpirulva tiltakozott. „Rólam? De miért? Rólam nincs mit írni.” Dehogy nincs. Mi betegek tudjuk, hogy van mit. Azt, hogy nagyon ragaszkodunk hozzá, s büszkék vagyunk arra, hogy ő ilyen. Elmondhatjuk, hogy mi Dr. Komonyi Éva betegei vagyunk, s reméljük, nagyon nagyon sokáig azok is maradunk.
Tisztelettel sok-sok beteg nevében: Rimóczi Sándorné