2.4 C
Cegléd
2024. november 26. kedd
spot_img
spot_img

Fényt, világosságot adni

Anka György művezetővel beszélgettem erről egyszer, aki Bánki László jeles ceglédi üzemigazgató főmérnök munkásságára hívta fel a figyelmemet. A város és a környező községek villamosításának történetét Ferenczy József kollégájával írta meg, s a kéziratot gondozásomra bízta. Ebből kiderül, hogy a villanytelep létesítése után két évvel, 1912-ben Alberti-Irsa-Pilis-Monor irányában bővült a szolgáltatás, majd Ceglédbercel is bekapcsolódott. „Vidékre” az áramszolgáltatás csak nappali időszakban történt. Az első világháború alatt a nyersolaj beszerzés okozott gondot, később a szolgáltatás időkorlátai, aztán a hálózatbővítés. 1923-ban a „Világítási Bizottság” dilemma elé került. Nappal is adtak áramot, de a malom-tulajdonosoknak ez csak kedden és pénteken kellett, az iparosoknak hétfőn és csütörtökön. Végül kedden és pénteken délelőtt, hétfőn és csütörtökön délután szolgáltattak nappali áramot. 1922-től Szalay István irányította a városi villamosműveket. Négy nyersolajmotorral fejlesztették az áramot. Nemsokára megkezdték (1925.) a Rákóczi úti faoszlopok cseréjét magasabb, 10 méteres, rácsos vasoszlopokra. (Az ostorfák közben szépen magasodtak…) Kapás Ferenc vállalkozó „műtárgyaiból” talán még napjainkban is akad néhány. 1929. január 1-től (már 85 éve) megkezdődött a 24 órás, folyamatos szolgáltatás, pedig az új, egyszintes transzformátor állomás két évvel később készült el. 

A sok munka eredménye 70 évvel ezelőtt megsemmisült: az 1944. szeptember 6-i, második bombázás során a Kossuth Ferenc utcai házak egy részével együtt megsemmisült a villanytelep is. Bánki László volt a villanytelep vezetője. Kassán született, 1902. augusztus 14-én. Lőcsén járt elemibe, polgáriba és ott érettségizett. Kényszerű kitelepítés során került a család az anyaországba. Órássegéd évei után felvették a Műegyetem gépészmérnöki karára. A Ferihegyi repülőtéren volt tervezőmérnök, majd 1935-ben Ceglédre került, a polgármesteri hivatal üzemi mérnöke lett. Három év múlva a helyi villanytelep műszaki tisztviselője, majd igazgatóhelyettese. Szalay István halála után, 1942. július 1-től ő lett az igazgató főmérnök. A Ceglédi Önkormányzat tulajdonában lévő Cegléd-Vezseny keskeny nyomtávú gazdasági vasút irányítását is rábízták. Az 1944-es bombatalálat elsöpört minden addigi alkotást, gyorsan kellett cselekedni. Szolnok felől építtetett távvezetéket, majd ezt vitték tovább – az ő irányításával – Monorig. 1959-1962 között történt meg az átállás a 110 voltról 220-ra. Hatalmas munka hárult az üzemvezetőségre. (Belső szerelés a lakásokban, óracserék, új transzformátorok.) Bánki László, területi főmérnök irányításával hiba nélkül, panasz nélkül oldották meg a több éves feladatot. Közeli munkatársai jól tudták: a munkája volt a hobbija. Cegléden, az Ady utca 7-ben lakott haláláig. Az egyik helyiséget laboratóriumnak rendezte be. Itt javította az üzemigazgatás műszereit, készítette a szükséges táblaműszereket, átalakított, átskálázott, megszállott bűvésze volt hivatásának. A szakmai értékelések szerint számos újítással járult hozzá a város és környéke villamoshálózatának fejlődéséhez. Kitüntetései között szerepelt a „Kiváló Újító” elismerés is.

A nyugalmazott igazgató, területi főmérnök életének 85. évében, 1986. augusztus 28-án hunyt el. „Munkaszeretetét, humanizmusát, szerénységét örök példaként megőrizzük” – áll a gyászjelentésben. A Csengettyűs temetőben alussza örök álmát, miközben az utódok, a követők ígérete nem merült feledésbe. Anka György művezető, Bánki László egykori munkatársa sokat tett azért, hogy halálának 20 éves évfordulóján, méltó módon emlékezzenek rá. „Ő igazi ceglédi lokálpatrióta volt. – írta levelében -, mindig érdekelte: mi változott, mi épült a városban. Mi beosztottak tiszteltük a kiváló szakembert, a vezetőt, emberséges magatartásáért. Jó volt vele dolgozni. A ceglédi alállomást róla neveztük el. Emléktáblája a korabeli ceglédi munkatársak kezdeményezésére 2006 novemberétől hirdeti nagyságát, küzdelmes életútját, az emberek, a tisztes munka és a szakma iránti alázatát.” – Akkor egy Bánki László emléksarkot is kialakítottak az épületben [ma EDF DÉMÁSZ Zrt. Ceglédi Ügyfélszolgálata], oda került mérnöki oklevele, több személyi okmánya és használati tárgya. A városért végzett munkásságáért akár a Ceglédi Panteonban is lehetne emléktáblája. Igaz, a szakmabeliek között közismert mondás szerint: „az áramszolgáltató személyzet hivatása a fényt, a világosságot biztosítani és a szürkeségben eltűnni.” (Anka-Ferenczy)


1) Czegléd és Vidéke 1895. október 20.

2) Anka György-Ferenczy József: A villamosítás története Cegléden és a környező községekben. Cegléd, 1995. Kézirat

Hasonló hírek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

spot_img

Friss híreink

Miért fontos a klíma szakszerű tisztítása?

    Ha egy minőségi klímát választunk, amit szakértők szerelnek be,...

Elegáns női blúzok: melyek a legkelendőbb változatok, hogyan viseljük őket?

    A női blúzok egyértelműen az elegáns ruhatár alapdarabjai közé...

A digitalizáció határai: Megmenthetik a digitális ikrek az iparágakat?

      Az "Internet of Things" (IoT) eszközök száma óriási növekedés...

Ceglédi elismerés a Szent Erzsébet-díjak átadásán

November 16-án, a váci Nagyboldogasszony-székesegyház ünnepi szentmiséjén adták át...

Az ipari mennyezeti lámpák szerepe a mindennapokban

  Az ipari mennyezeti lámpák, vagy más néven csarnokvilágítók, elengedhetetlen...