Már többszáz támogatója van a „Kossuth erkélye Ceglédé” Facebook csoportnak, miután múlt csütörtöki ülésén a ceglédi képviselő testület elvi hozzájárulását adta a műemlék Parlamenti Múzeumba szállításához. „A városban elterjedt a hír, mely szerint a Nagytemplom kertjében kiállított Kossuth erkély az önkormányzat hozzájárulásával elvitelre kerül a városból. Hivatalos közleményt, ismereteink szerint a város vezetése nem tett közzé e tárgyban. Cegléd város lakossága magáénak érzi Kossuth Lajos emlékét és minden, hozzá kapcsolódó tárgyi emléket. Az erkélyt is. Tudjuk, mi ceglédiek mindannyian, hogy eredetileg a „mi Erkélyünk” Pozsonyban állt. Azt is tudjuk azonban, hogy mára hozzánk nőtt, a miénk lett, és meg is akarjuk tartani!” – írja Szabó László felháborodott ceglédi lakos, a csoport létrehozója a facebook-on.
Lapunk megkereste a városvezetés részéről illetékeseket, de egyelőre választ nem kaptunk. Csupán annyit közöltek, hogy holnap e tárgyban sajtótájékoztatót tartanak. A CTV híre szerint az ellentételezésről jelenleg még tárgyalások folynak és felmerült az is, hogy helyére másolat kerüljön. Nagy Tamás önkormányzati képviselő azt nyilatkozta: „kezdeményeztem, hogy ne adjuk az erkélyt, csak azt engedjük, hogy egy másolatot készítsenek és azt állítsák ki Budapesten (mellette egy táblával, hogy az eredeti Cegléden megtekinthető), de nem támogatták a javaslatomat.”
Az eddig Cegléden nem sok embert érdeklő, ünnepségeken többször megkoszorúzni „elfelejtett” erkély eredetileg a pozsonyi Zöldfa fogadó része volt. Kossuth Lajos e helyről hirdette ki a modern polgári államot megalapozó, úgynevezett márciusi törvényeket, és mutatta be az első felelős magyar minisztérium miniszterelnökét, Batthyány Lajost. A műemlék Ceglédre kerülésének körülményeiről és a mostani kezdeményezésről Reznák Erzsébetet a Kossuth Múzeum igazgatóját kérdeztük.
– A Zöldfa fogadóhoz tartozó erkély Kossuth és a reformellenzék szálláshelye volt 1847-48-ban. Az erkélyről Kossuth gyakran mondott beszédet, innen mutatta be Batthyány Lajost, az új miniszterelnököt. Az épületet később átalakították, az erkélyt lebontották, de nem dobták ki, hanem az 1920-as években a Parlamenti Múzeumba szállították, amely értelemszerűen az Országházban működött. 1948-ban megszűnt a gyűjtemény és gyorsan szétosztották a múzeumok között a kiállított tárgyakat. Ekkor került Ceglédre állandó kiállításunk egy része, majd néhány évvel később 1953-ban az erkély 4 db kőpillére is. Hogy miért kerültek később hozzánk az erkély elemei azt nem lehet már kideríteni, lehet, hogy méretei miatt volt nehéz a szállítása. Cegléden aztán a múzeum évekig tárolta és bizottság tárgyalta, hogy mi legyen a sorsuk. Végül 1962-ben aztán felállították a Református Templommal szemben a földre, úgy, hogy a négy kő egymáshoz volt forgatva. Itt azonban nagyon ki volt téve az időjárás viszontagságainak, egyre porlott, omladozott. A 90-es években végül műemlékvédelmi szempontok alapján úgy döntöttek, hogy restaurálják és 1996-ban, a millecentenárium évében odatették a református iskola falához.
Azt gondolom, – és ezt akkor is mondtam, – hogy igen furcsa műemlék ez így. Gondoljunk csak bele: egy pozsonyi épület kövei, egy ceglédi épület falán. Ráadásul ez félreértésekre is okot adhat, sok ceglédi azt hiszi, erről mondott beszédet városunkban Kossuth. Nyilván a Kossuth kultusz fontos darabja ez, azzal együtt, hogy idekerült Ceglédre és hogy a város befogadta, megmentette és megőrizte az utókor számára.
A történet második felvonása, hogy két évvel ezelőtt döntés született a Parlamenti Múzeum visszaállításáról. Helyesen és bölcsen szakemberekre bízták a kiállítás megszervezését. Vezetője dr. Kedves Gyula a Hadtörténeti Múzeum korábbi igazgatója a szervezés során úgy döntött, hogy nem a korábbi kiállítási koncepció szerint, hanem a magyar parlamentarizmus történetét bemutató kiállítást rendez be. Ebben pedig nagy szerepe volt Kossuthnak, aki a parlamenti demokrácia megvalósítója volt. A múzeum munkatársai anyaggyűjtés közben jutottak el Ceglédre és vetődött fel a gondolat, hogy a köveket visszavinnék a múzeumba, hiszen az erkély az 1848-as forradalom, Kossuth személye és a reformellenzék jelképe is. A ceglédiek Kossuth erkélye méltó körülmények között, az állagmegóvást is biztosítva kerül kiállításra, a tervek szerint 2015. március 4-én, Kossuth híres beszédének évfordulóján nyíló múzeumban.
– A ceglédiek viszont úgy tűnik nem nagyon örülnek a „megtiszteltetésnek”. Erről mi a véleménye?
– Igen, tudom és megértem. Én is sajnálom, nem is kicsit. 1953 óta itt van és a mienk. Cegléd városát minden dicséret megilleti, hogy az elmúlt évtizedekben megőrizte ezt a műemléket. De kérem, ne keressenek semmilyen ármányt, összeesküvést mögötte, mert ezzel méltó helyre kerül az erkély. Hozzá kell tenni, hogy most sajnos nem igazán van jó helyen, szinte folyamatosan állagmegóvásra szorul, ráadásul mióta bekerítették a templomkertet, el is van zárva a nyilvánosságtól. Úgy gondolom Kossuth városa, így is Kossuth városa marad. A mi feladatunk, hogy mi, ma élők is hozzátegyük a Kossuth kultuszhoz a saját értékeinket, hogy korszerűen és a mának szólóan ápoljuk a nagy államférfi emlékét.
Fotók: A jelenlegi emlékmű most, építése 1996-ban, és előtte egy asztallap alatt a Szabadság téren (Károly Tamás)
