Tisztelt Ceglédi Panoráma Szerkesztőség! A Törteli úti Kiserdőn nőttem fel. Ide születtem és ez a hely mindig gyönyörű volt. Bentebb, az erdőben van egy kastély, az mindig virágoktól pompázott, gyerekként ezeket csodaként éltük meg. Nem gazdagságban, de mégis nyugalomban nőttünk fel és megismertük a természet értékeit. Bunkert építettünk, játszottunk, bandáztunk. A gyermekeim is itt cseperedtek fel. A mostani emberek mintha nem tudnák ezt felfedezni, meglátni ezeket az értékeket, mert csak az a jó hely nekik, ahol enni-inni lehet. Természetesen ez is szükséges néha, de meg kellene találni az egyensúlyt.
Nagyon felháborít és elszomorít, hogy az akkori tisztaságot, töménytelen szemét váltotta fel. Igaz, nem látszik a Törteli útról, de ott is emberek élnek, kulturált idős emberek, akik igénylik azt, hogy tisztaság, rend vegye körül őket. Nem az, hogy kijön a házból és felbukik a szemétben. A buszmegállóról nem is beszélve, azt arra találták ki, ha esik az eső, fúj a szél, rossz idő van, védett helyre be tudjunk ülni, amíg várják a járművet. Ott ez is lehetetlen, letörték a padokat, és teli van szeméttel, törött műanyagszékekkel a fedett rész is.
Szeretném, ha megszűnne ez a szemétkihordás, mert ez környezetszennyezés, van erre speciális hely, oda kellene vinni a hulladékot. Arra használjuk az erdőt, amire való! Az emberek feladata, hogy rendbe rakják. Tudom, hogy magántulajdon ez az erdőrész, de a tulajdonosnak nem tisztje az, hogy mások után takarítson folyamatosan. Sok a munkanélküli így is, igazán lehetne toborozni az embereket, szemétszedésre gyakrabban is. Tennünk kell ez ellen, mert így előbb-utóbb nyakig fogunk járni a szemétben.
Másrészről, nagyon sok ember, akinek nincsen pénze, ingyen és bérmentve tudná a természet szeretetére nevelni a gyerekeit, azáltal hogy fölül a biciklire, beül az autójába és kiviszi őket játszani az erdőbe. Nem kell hozzá más csak egy pléd, szendvics, innivaló, tollas, frizbi, focilabda, és egy egész napot el lehet tölteni, amikor jó idő van. Még állatokat (tehenek, lovak, birkák, őzek, fácánok, nyulak) is láthatnak a gyerekek anélkül, hogy fizetni kellene bármiért is.
A természet csodálatos és az értékeiből lehet kreatív alkotásokat, ételeket, teákat készíteni. Nemrég gyűjtöttem, csipkebogyót, makkot, tobozt… Jó lenne, ha az emberek felfedeznék, hogy az élővilág rengeteg kincset rejt és ahhoz, hogy ez így maradjon, jobban kellene rá vigyáznunk.
M.-né
