– Az első nagy sikerélményem az volt, amikor egy kiállítást szervezett a rajztanár itt a gimnáziumban, és az osztálytársak megkértek arra, hogy csináljak egy plakátot erre a tárlatra. Vettem egy nagyon olcsó csomagolópapírt, és kértem édesapámtól filctollakat, és felrajzoltam rá egy falvédő mintát. A kiállítás megnyitója után a tanár úr megdicsért ezért a munkámért. Tulajdonképpen nekem ez az impulzus elég volt ahhoz, hogy talán ilyen irányba induljak tovább.
A művésztanár elmondta azt is, hogy feleségével tökéletesen kiegészítik, segítik egymást, ami sokat jelent az alkotói tevékenységben, inspirációban. Gábornak az édesapja is festőművész, Albertirsán dolgozik egy katolikus iskolában.
– Nagyon érdekes édesapám szerepe ebben, hiszen azt gondolná az ember, hogy minden munkám után sok segítő javaslatot kaptam tőle, de ez nem így történt. Természetesen adott jó ötleteket, de keveset, mert tudta, hogy ha sok tanácsot adott volna, én úgy értelmezném, hogy a kép, amit készítettem nem elég jó. Nagyon értette, hogyan kell engem inspirálni, és a mai napig így történik ez.
A kiállított alkotásokból az is látszik, hogy a művész a körülöttünk levő témákat öleli fel, azokkal dolgozik, hogy elgondolkozzunk magunkon itt a 21. században. A tárlaton megjelenik egy olyan kép is, ahol épp egy embert bántalmaznak az utcán.
– Ez egy politikai ihletésű kép, de nem szeretném túlmagyarázni, mindenki gondolja azt róla, amit szeretne. A 20. század végén, és a 21. század elején mindennapos az, hogy az utcán az emberek ütik, vágják egymást. – tette hozzá Gábor.
Egyetlen alkotásán összetörten ábrázolta a piros pontot a művész, aminek szintén komoly üzenete van. A politikai célzatú képek mellett láthatunk művet a leánykar kirándulásáról is, és fellelhető az egyik festményen az alkotó két gyermeke is, Levente és Eszter.
Volter Etelka, az iskola igazgatóhelyettese is köszöntötte a vendégeket és az ünnepeltet, születésnapja alkalmából: – Gábor művészi munkáját már régóta nyomon kísérhetem, hiszen kollegaként az elmúlt évek során, nem tudom megszámolni, hogy hány kiállítás megnyitót csináltunk együtt. Gábor betöltötte az 50. életévét, tehát kiállítást kell szerveznie. Azt kívánom, hogy maradj mindig ilyen tele energiával, humorral és ötletekkel.
Gábornak meglepetésként készítettek egy videót is a kollégái és diákjai, melyet a kiállításon is bemutattak. Szabó Ágnes – a gimnázium énektanára – mesés hangjával, Konyár Ádám – gimnázium egykori tanulója – gitárjátékával köszöntötte Rónai Gábort. A megnyitó ünnepség után az alkotó kiosztotta a szimbolikus piros pont formájú süteményeket az egybegyűlteknek.
Különleges érzés volt Rónai Gábor kiállításának megnyitó ünnepségén részt venni. Fél évszázad! Mennyi értéket hordoz, ha az ember megtölti életét és szívét kincsekkel. Gábor nemcsak saját szívét, hanem a körülötte élőkét is megtöltötte kincsekkel, alkotásaival. S képeivel gondolkozásra késztet, hogy ráébredjünk a valóságra, hogy mi zajlik körülöttünk, bennünk, és dolgozzunk azon, hogy jobbá tegyük önmagunkat és a környezetünket is.
Kovács Diána
