A Kőrösi úti óvodában sok éve már megünnepeljük ezt a napot, melyen arra emlékezünk, hogy szülei a gyermek Jézust bemutatták az ősi zsidó törvények szerint a jeruzsálemi templomban. Az előírások szerint, áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A Gyermek bemutatásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is. Simeon remélte, hogy ő még láthatja életében a világra küldött Megváltót, s miután a Gyermeket karjaiba vette, így imádkozott:”Bocsásd el most szolgádat Uram, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél az Üdvözítőt!” Az ekkor 40 napos a kis Jézust Simeon a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. „A gyertya Krisztus, kinek testét a viasz, lelkét a cérna, s istenségét a világosság ábrázolja” – írja Tőkés István.
A szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szimbólumoknak. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
A magyar középkorban ezen az ünnepnapon először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Az ünnep már a magyarországi miseliturgia legősibb forrásában, a XI. századbeli Hahóti-kódexben is előfordul – olvasható Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe. A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték.
Óvodánkban a népi időjárás megfigyeléséhez kapcsoltan a medvék is a figyelem középpontjába kerülnek. A népi megfigyelés szerint, ha kinéz a barlangjából és süt a nap – megijed, visszabújik és még 40 napig tart a tél. Ha nincs napsütés, kint marad, és jó időt várhatunk. Február másodikától mackókiállítást tartunk az oviban és az otthonról hozott tányértalpas barátaink benépesítik az óvodát. A gyerekekkel „mackó csemegéket kóstolgatunk: mézet, lekvárokat eszegetünk és minden esemény a mackók körül forog.