A minap pár szóra beugrottam Csorbáékhoz, az udvaron az unoka, Tomi játszott egy kedves kiskutyával. Megkérdeztem tőle, mennyiért vették? – Sajnos, elpusztult az előző kiskutyusunk, – mesélte a kisfiú – az állatmenhelyre kimentünkk és ott választottuk.
A képen is látható, hogy jól megvannak, hamar összenőttek, könnyen idomítható a játékos pajtás. Van egy olyan mondás, ha kisállat van a háznál, ott kiegyensúlyozottabbak a gyerekek. Ezután Tomi büszkén megmutatta nekem egy érmét, melyet azért kapott, mert a nagypapájával túrán voltak és teljesítette a távot. Sok játszást és fényes érmeket kívánok!