(Az akác félig száraz termőhelyen tud magasértékű mézet adni! A viták tárgya is ez a természetvédelmi biológusok és az erdészek között.)
„A fafaj, aminek természetes kártevője Európában gyakorlatilag nincs (Megjegyzés: ez így nem igaz, hiszen az akác pajzstetű és a levélszívogatók nagy kárt tudnak okozni…); rendkívül igénytelen, s kiválóan alkalmazkodik a különböző ökológiai termőhelyekhez, manapság pedig már a globális felmelegedés következtében beálló változásokhoz is – ez így semmiképpen sem igaz. A jövőben is meghatározó lesz hazánkban, ma országszerte 430 ezer hektáron díszlik, s a magyar erdők csaknem 23 %-át alkotja, a fatömegnek a 12,5-13,3 %-a.”
Meleg- és fényigényes, fagyérzékeny, xeromezofil (félig szárazságtűrő), a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumokkal (Rhizobium leguminosarum) képes megkötni a légköri nitrogént, javítva ezzel a talaj tápanyagszintjét. Más tekintetben azonban – főleg homokon – a talajt kiéli, ugyanakkor allelopatikus hatású is (más fajokat nem tűr meg). Elég csak utalni arra, akácültetvény után mi telepíthető?
Hosszú életű (2-300 év), bár Tessedik első akácfái már természetesen nem élnek; de a hazai akácosok vágásfordulója 30-35 év, elég rövid. Lombfakadás után, május második felében virágzik, hüvelytermése októberben érik be, magja mérgező, akárcsak a kérge. A magvak évtizedekig csírázóképesek maradnak, de a csírázás feltétele a maghéj megsértése (koptatással) vagy megfelelő hőhatás.
Ádáz viták a múltban is folytak az akác inváziós faj jellegéről. Tény, a fehér akác magyarországi elterjedése az utóbbi száz évben gyorsult fel. 1885-ben Magyarország mai területén 24 ezer hektáron nőtt, 1920-ban már 110 ezer hektáron, 1963-ban érte el a 154 ezer hektárt. Ezután elterjedése új lendületet kapott (ti. a tanácstalanná tett új földtulajdonosok menekülési iránya lett). 1992-re 268 ezer hektárra nőtt az akácerdők területe, 2014-re pedig csaknem megduplázódott, már 463 ezer hektár jelenleg. Hazánkban több akácos van, mint Európa többi országában együttvéve. Ellenségkeresés nélkül az országnak ebből adódik a vitája az EU-val.
Az akác által okozott veszélyek csak közvetettek (mint azt az akác-lobbista körök állítják), elsősorban a szívós térhódításának és kivadulásának következményei a hazai flóra természetességére igenis komoly veszélyt jelentenek. Tehát amikor a homoki tölgyesek érdekében hatékony kezelést vetett be a természetvédelem a nagykőrösi erdőkben – nagyon helyesen tette!
A fehér akác gazdasági haszna a következőkben foglalható össze. Észak-Amerikában nem ennyire népszerű, mint nálunk; kemény, tartós fájából parketta, oszlop, szőlőkaró, vasúti talpfa készül, emellett épületfának, tűzifának (magas kalóriaértékű) is kiváló, s egyik legjobb mézelő növény is egyben (800 kg/ha). – A rádiós műsor óta döntés történt, a Magyar Értéktárba felvették a fehér akácot és az akác mézet… A fehér akác jövője azonban az agrárdiplomáciánk és erdészetpolitikánk bölcsességén és taktikai érzékén is múlik.
1. kép Tessedik fája Szarvason
2. kép Alföldi akácos
3. kép A fehér akác virágzásban
4. kép Mézek méze (SD fotók)