EZ A LÉNYEG:
• ILYEN LESZ AZ NB I: 12 csapat, 2 kieső, 3×11 forduló, rajt július 17-én
• NB II: 16 csapat, két feljutó, két kieső, 2016–2017-től 20 csapatos
• NB III: 3×20 csapat, 6 feljutó, az NB I-esek tartalékcsapatai is itt indulhatnak
• A Magyar Kupa döntőjének helyszíne a következő három szezonban az Üllői út. A Szuperkupáé az aktuális bajnok otthona.
A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége hétfőn tartotta soros ülését. Az elnökség az ülésen megtárgyalta a Nyíregyháza és a Pécs részéről az MLSZ elnökségéhez benyújtott, a másodfokú licencadó bizottság döntését kifogásoló törvényességi felülvizsgálati kérelmét. Az elnökség részletesen áttekintette a beadványokat, és mivel nem találta törvénysértőnek, hatályban hagyta a május 26-án meghozott határozatait.
Az elnökség korábbi döntése szerint a licencadó folyamat lezárásával véglegessé vált, hogy az NB I a 2015–2016-os szezonban 12 csapattal indul útjára. A bajnokság végén az utolsó két helyezett kiesik a másodosztályba. A lebonyolítás a csapatok véleményének ismeretében – a dán modellnek megfelelően – 3×11 forduló lesz. Eszerint az első két körben oda-vissza mérkőző csapatok a harmadik körben úgy játszanak, hogy az előző bajnokság első hat helyezettje (azaz a 2014–2015-ös végeredmény alapján a Videoton, a Ferencváros, az MTK, a Debrecen, a Paks és az Újpest) lesz hatszor a pályaválasztó, míg a többiek – köztük a két újonc – ötször játszanak hazai környezetben.
Az MLSZ elvetette a rájátszás ötletét, mivel úgy véli, az alsóházi rájátszásban azok a csapatok, amelyek már nem eshetnek ki, de sokkal feljebb sem kerülhetnek, unalmas mérkőzéseket játszanának.
Az NB I-es csapatok jogosultak tartalékcsapatot indítani az NB III-ban. A csapatok többsége él ezzel a lehetőséggel, ezért az NB III-as bajnokság három 20 csapatos csoportban zajlik. Az NB I-es klubok második csapatai – amelyekben legfeljebb három 23 év feletti játékos lehet – nem juthatnak fel az NB II-be, de gyenge szereplés esetén kieshetnek a megyei I. osztályba.
Az első osztály küzdelmei július 17-én indulnak, és a jövő nyári Eb-döntő miatt május 8-án zárulnak. Az NB II-es és az NB III-as bajnokság augusztus 3-án rajtol.
Az NB II-es bajnokság 16 csapattal indul. Ennek érdekében szükség lesz feltöltésre, amelyről a versenyigazgatóság jogosult dönteni a versenyszabályzat előírásának megfelelően. A bajnokság végén az első két helyezett jut fel az élvonalba, míg az utolsó kettő az NB III-ba esik ki, ahonnan hat csapat jut fel a második ligába. Ennek köszönhetően 2016–2017-ben 20 csapatos lesz az NB II.
A hagyományoknak megfelelően ebben az esztendőben is összecsap a bajnok és a Magyar Kupa győztes a Szuperkupáért július 5-én, Székesfehérváron. Az elnökség döntése szerint a következő három idényben a Szuperkupát a mindenkori bajnok pályáján, míg a Magyar Kupa döntőjét az Üllői úton rendezi meg a szövetség.
A versenyszabályzat módosítása szerint a férfi felnőtt nagypályás NB I-es és NB II-es kluboknál legkésőbb jövő nyártól el kell választani a felnőtt csapatot működtető sportszervezetet az utánpótlást működtető sportszervezettől.
Az elnökség meghallgatta a Nemzeti Stadionfejlesztési Program előrehaladásáról szóló jelentést. A beszámoló szerint jó ütemben haladnak a munkálatok, ugyanakkor a bajnokságok minél zavarmentesebb lebonyolítása érdekében komoly feladat az egyes stadionok fejlesztési feladatainak összehangolása. Jó ütemben haladnak a hét pályát magában foglaló Dél-Pesti (Honvéd) Akadémia munkálatai, melynek átadása 2016 őszére várható, csakúgy, mint a szombathelyi Nyugat-Magyarországi (Illés) Akadémia, amely hat pályával áll majd az utánpótlás-nevelés szolgálatában.
Az elnökség meghallgatta Szalai László beszámolóját az edzőképzés átalakításának aktuális kérdéseiről. Az eredmények nyugtázása mellett számos új elképzelés között az elnökség döntése alapján a jövő évtől új képzési program indul az amatőr felnőtt csapatoknál dolgozó szakemberek számára (az új program elnevezése MLSZ amatőr C-licenc). Ezzel az edzői struktúra minden területén elindul az edzőképzési program.
