A ceglédi utakról

Vele párhuzamos a BUDAI út, de ez csak az egykor Kenderföldeknek nevezett városrésznél kezdődik és a nevével ellentétben Ceglédbercelig tart, ahol a Pesti útba torkollik. A névválasztásra így nem könnyű magyarázatot találni. Ráadásul a Budai út napjainkban egy vasúti megálló és egy városrész neve is. Legközelebb majd erről szól a Múzeumi Hírmondó.
A NAGYKÁTAI út a Pesti útnál indul, majd a Budai út kezdeti pontjánál északnak fordul, hogy meg se álljon Tápiószentmártonig, ahonnan persze, tovább vezet majd Nagykátára. Cegléden csak Kátai útként emlegetik ezt a közterületet az emberek, a térkép ehhez hozzátesz egy harmadik nevet: a Budai úttól kezdve ugyanis Külső-Kátai út a hivatalos megnevezése.
Északra, vagy inkább északkeletre vezet a JÁSZBERÉNYI út is. Ez az egyik leghosszabb ceglédi út, bár ez csak annak tűnik fel, aki végigjárja a vonalát. Valójában a Madár utcánál indul Damjanich néven, a Pesti úton túli részét Szent Imre hercegről nevezték el és csak a Széchenyi úttól vált át a Jászberényi névre. A meglehetősen furcsa ceglédi kezdet (amely egyúttal a végét is jelenti) után igen nagy távolságot tehet meg az utazó, amíg Tápiószőlős, Tápiószele, Farmos érintésével megérkezik Jászberénybe…
A SZOLNOKI ÚT Szolnokra vezet és ez is az ősi természetes útvonalak közé tartozik. Lényegében a város központjából induló Pesti út északkeleti folyatása. Két vasúti átjárón is áthalad; az egyiknél (Kecskéscsárda) valaha a vonat is megállt. A ceglédiek szerint ez a „régi 4-es”; a 4-es főút megépítéséig ezen mentek az autók és egyéb járművek Abony, Szolnok felé.
A Szolnoki útba a Béke térnél torkollik, vagyis ott kezdődik a TÖRTELI út. Egy vasúti megállója ennek is van; vajon hányan szállnak fel vagy le a Ceglédi Szállások nevű megállónál…? Egyébként valószínű, hogy az országban összesen csak két Törteli út létezik: Cegléden kívül Köröstetétlenen van a másik ilyen nevű útvonal.
Ceglédet déli irányból a KŐRÖSI úton hagyhatjuk el. Ez is a központból, vagyis a Kossuth térről indul el, hogy néhány szeszélyes kanyar után az Újvárostól már szabályosan kimért útvonalként hagyja el a várost. Innen 441-es útként igyekezik Nagykőrösre, ahol Ceglédi, majd Kecskeméti útként halad tovább… A Kőrösi út a hivatalos iratokban sem szerepelt soha Nagykőrösi néven, mégis mindenki számára egyértelmű így is az iránya.
A Déli útról indul és délre vezet a MIZSEI út is. A Déli út nevében a déllő (delelő), a Mizseiében pedig a Lajosmizse név részlete fedezhető fel. Ez utóbbi településre el is jut majd az utazó, bár előbb át kell mennie Csemőn. Az egykor Ceglédhez tartozó határrész 1952-ben alakult községgé és az idők folyamán vált lassan külön úticéllá.
AZ ÖRKÉNYI úton Örkénybe kellene eljutnunk, ám napjainkban ez igen kalandos (kacskaringós) vállalkozás lenne! Napjainkban Cegléd Ugyer nevű városrészébe lehet ezen kimenni. A 19. században még nagyon fontos útvonal volt ez, hiszen erre járt a posta: a Pestről vagy Budáról érkező küldemények Cegléden keresztül itt jutottak el Temesvárra és Debrecenbe. Az Örkényi út belterületi szakaszát ma is Posta utcának nevezik; ez utóbbi azonban nem a központba, hanem a Déli úton keresztül Nagykőrös vagy Szolnok felé vezeti az erre utazókat.