Az történt ugyanis, hogy Dr. Szonda István néprajzkutató-történész barátom jóvoltából (Tóth Elek szilvakutató emlékkultusza hozott össze bennünket Gyomaendrődön) beleláthattam az Érmelléki borvidék életébe. Alig túl a magyar-román határtól egy csodavilág kezdődött. Archaikus, inkább veremházaknak tűnő borospincék, másutt közelből bányászott kővel épített pincék a szamorodni bor minőségét elérő borokat rejtenek.
A területet bejárva eleinte érthetetlen volt számomra a kiváló borminőség. Fajták? – biztosan, alanyok – biztosan, hagyományos szaktudás – biztosan… De mi lehet a háttérben? Egy iskola, amely fénykorában a Budai, vagy a Budafoki Vincellérképzőt is „hajazta”. Ez volt a Bihar(Ér)diószegi Vicellérképezde, ahol három Unghváry fiú tanult (!), és hogy mennyire jó volt a képzés, mindhárman a nemzetünk büszkeségei lettek. László, akinek méltatásával most leginkább foglalkozik az írásunk; József, aki egészséges vetekedés közepette még felekezetet is váltott a bátyja miatt; de még kevéssé meglepő ezek után, hogy Sándor se gyümölcskertész, erdész vagy szőlész nem akart lenni, hanem zöldségkertésszé lett.
Jelenleg az érmelléki iskola felújítás előtt áll, valóban ráfér a restaurálás. De a 3-4 ezer lelkes teleülésnek nemcsak a fekvése, hanem múltja sem akármilyen. Van ott egy Zichy kastély, templomok, az egykori községi magtár új funkcióra vár, ami lehetne közösségi ház, könyvtár vagy hasonló. A mézeskalácssütő Unghváry család tagjai mind Cegléden végezték az elemi iskolát, a 3 fiú (mint említettük), és a 2 leány. Arra nem találtunk magyarázatot, talán a szűkös tanulási lehetőségek, hogy miként találtak rá az Érdiószegi Vincellérképezdére. Az egyházközségi lelkészek vagy kántortanítók segítségét feltételezzük, hiszen az Érmelléken és Cegléden egyaránt működött református lelkészség. A gazdasági alapképző iskola után a Budai Vincellérképzőben szerezték meg mindhárman a legmagasabb akkori képesítést. Mint Jeszenszky Árpád könyvében írta, László, József és Sándor (Nagykőrösön) a kertészet minden ágában maradandót alkottak.
Legnagyobb országos hírnevet vitathatatlanul Unghváry László szerzett magának. 1856. június 6-án született Cegléden, ugyanitt hunyt el 1919. augusztus 1-jén, bizonyosan azoknak a méltatlanságoknak köszönhetően, amit a Magyar Tanácsköztársaság rémuralma idején elszenvedett.
A vállalatbirodalma sikeresen továbbélt hozzáértő családtagjai révén, de a dokumentációs anyagaik nagy része 1944-ben a kozák és zabrált magyar lovak almozására szolgált a Vörös Hadseregnek…
Amikor évente június 6-án önszántamból megállok az Unghváry családi kripta előtt, mindig felidézem magamban e nagyszerű ember életművét. A kámoni és gyóni erdőtelep és faiskola, Bede és Csemő szőlőtelepe, a ceglédi és csemői pince, Bereczki Máté békési fajtagyűjteményének megmentése, mintagyümölcsösök létesítése és szaktanácsadói munka. Lakóháza, amely kulturális műhelyként is működött; művelte a szépirodalmat, bőkezűen támogatta a tudományt és kultúrát, nem kis szerepet vállalt a Cegléd-Csemő országút és a gyalázatos módon megszüntetett Hantházi vasút megépítésében. A legszebb időkben a környék gyümölcse és az Unghváry-bor vasúton köszönt be Európának.
Legalább a névadóként szereplő iskolában javaslom június 6-át iskolai ünnepnek és a temetői koszorúzás alkalmának megtenni, továbbá osztályfőnöki órákból legalább 2 órát e nagyszerű életmű megismertetésére fordítani. A szülőföld szeretete ugyanis csak akkor tartalmas, ha megvan hozzá a szülőhely szeretete is, ami azonban csak részben érzelem kérdése, mert részben ismeretnek is kell mögötte lennie. A ma oly divatos szólam-puffogtatásos hazaszeretet legalább annyi ürességet rejt, mint a karbidágyú zaja a seregélyek ellen.
Szonda doktorral már az érmelléki iskola könyvespolcát próbáljuk összeszedni, hogy addigra készen álljunk, amikor a Vicellérképző és a Zichy-kastély már a szebbik arcát mutatja. Kollégámmal pedig az ottani finom bor mellett, elmerenghetünk rövid időre Ady Endre itteni bolyongásairól, meg a múltunk tanulságos korszakáról is.
ESDÉ
1. kép A történelmi pincesor
2. kép Érdiószegi Vincellérképezde
3. kép Zichy kastély homlokzata (SD fotók)
