„Nem volt tovább tűrhető, hogy városunk legforgalmasabb utcájában, a piac torkolatában egy istálló dísztelenkedjék” Állítólag ezeket az indulatos szavakat használta a polgármester. Az akkor még Vasút utcának (ma Rákóczi út) nevezett épületben volt a kapitányi, mérnöki hivatal, rendőr szoba, s három bolthelység is*. Az akkori vezetőség elhatározta, hogy új épületet kell a város részére felhúzni. 1889 évet írtak, amikor augusztus 23-án az akkori közgyűlés 99 szavazattal, 25 ellenében megszavazta a tervet. Egy „Alföldnek” jeligéjű pályázatot vásároltak meg, s két pesti építészt, Márkus Ágostont és Illés Gyulát bízták meg az épület felhúzásával. Az első épület egy középrilazitos, felette kétsíkú tetővel, kiemelt sarkokkal kiképezve, legömbölyített kis kupolával lett meg
tervezve, eklektikus stílusban. A régi városházában 1890. október 16-án tartották az utolsó közgyűlést. Cegléden ebben az időben még csak egy emeletes ház állt, így nagy visszhangot keltett az impozáns épület terve. Megkezdődtek az előkészítések. A testület ideiglenesen átköltözött a katolikus templom mögötti ú.n. Kiss Gyula- féle házba, és a Vasút utcai (most Rákóczi u) Népkör épületébe.
Az alapkőletétel 1891. május 10-én történt. Az első ünnepi közgyűlést az új városházában 1893. február 2-án tartották, s az első határozat Dobos János felajánlásával létrehozott gimnázium alapításával foglalkozott. 1930-ban a belső szárnyra emeletet építettek, hozzá 1-1 tanácstermet, dísztermet, s díszlépcsőt. Megérte a sok munka, mert ma is lehet gyönyörködni az épületben. Sok minden változott a felavatása óta, a rendszer, a képviselők, polgármesterek, csak egy maradt állandó, a városháza épülete.
Az épület szépségét kívülről, belülről legtöbben már ismerik. De sokan nem tudják, hogy az épület alatt milyen komoly labirintus, pince rendszer van. Volt egy rendhagyó program, amikor a jelenlegi polgármester, Takáts László végigvezette a ház dolgozóit, egy izgalmas földalatti túrán, majd a csapat felkapaszkodott a tetőtérbe, s kis falépcsőkön a merészebbek kimásztak a tetőre. Innen aztán tényleg lehetett látni, hogy milyen szép maga az épület, és milyen pazar kilátás van a Nagytemplomra, Evangélikus templomra, Szabadság térre, és a Szent kereszt Katolikus templomra. Ha most mennénk fel, már a felújított Bíróság épületében is lehetne gyönyörködni.
Ha pedig valaki elsétál a Gubody kertbe, vessen egy pillantást Gubody Ferenc polgármester szobrára, és jusson eszébe, hogy mit köszönhetünk neki. A későbbiekben tervbe van véve, hogy felfedező túrát indítsunk az épületben, és közelebbről meg lehessen nézni a városházát.
*Részlet Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről könyvéből
