Ez nem elrugaszkodás a realitástól, mert Finnország, a Baltikum, Ukrajna, Románia és Törökország már ezt az utat választotta. Decemberben és januárban ugyan még sötétben indulnánk munkába, iskolába, viszont tavasztól ősz végéig hosszabbak lennének a nappalok. Amikor alszunk, lehet sötét? Lehet. Az új helyzet kedvderítő lenne, kevesebb morgós, depressziós emberrel és nappal. „Megfigyelhető, hogy június végén már hajnali négykor elkezd világosodni, vagyis amikor a legtöbb ember felkel, szó szerint a “hasukra süt a Nap”. Este viszont, még mindenki legalább 1-2 órát világítunk lefekvés előtt. Vagyis minden reggel alvással elpazaroljuk a fényt, emiatt este meg feleslegesen világítunk – magyarázta elképzelését a mérnökember. „Ha váltanánk, nagyjából akkor aludnánk, amikor sötét van és akkor lennénk fenn, amikor világos van.”
Mit is jelentene az új időzóna? 6.8 milliárd forint energia megtakarítást, ami egy 4 fős családban évente kb. 2700 Ft-ot jelentene. Viszont egy világos órával hosszabb lenne minden este és 69 olyan napunk lenne, amikor csak 20 óra után sötétedik be; most 101 nap helyett 168 ilyen lenne. De az sem mellékes, hogy a gyerekeknek télen járnának haza sötétben az iskolából. Vannak, akik már léptek, vagy nem is tébláboltak.
Litvániában be sem vezették, Oroszországban pedig 2011-ben feladták az óraállítást, ebben Fehéroroszország és Ukrajna is csatlakozott hozzájuk – az addigi nyári időszámítást alkalmazták folyamatosan. Az érv az volt, hogy a rendszer nem jelent akkora energiamegtakarítást, mint várják tőle, cserébe az óraállítgatás megviseli az embereket, felborítja a bioritmusukat és stresszt okoz. Izland is úgy döntött, hogy náluk egész évben a koordinált világidő (UTC) érvényes. Portugália pedig egyszerűen úgy oldotta meg a kérdést, hogy 1996-ban átsorolták magukat egy másik, tőlük keletebbre fekvő időzónába, ennek megfelelően úgy élnek, mintha egész évben nyári időszámítás lenne. Ezt a spanyolok is megirigyelték.
Persze, ez átgondoltságot is igényelne. 1980-ban francia ötlet nyomán kezdtük évente kétszer az órát állítgatni, de e sorok írója még mindig nem találta meg a hitelesen bizonyító, s nem áramszolgáltatási szakembert, aki a megtakarítást igazolta volna. Racionálisan: ha a reggeli áram tarifája és az estié különbözne, lenne értelmes magyarázat. De így?
„Ha ez egy Magyarországnyi területű ország esetében ekkora előnyt hordoz energia megtakarításban, érdemes lenne elgondolkozni méginkább ezen Kínának, Indiának, Oroszországnak is – az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. Az időzóna rendszert 131 évvel ezelőtt hozták létre, bennünket az Osztrák-Magyar Monarchia érdekei vezéreltek. De hol vannak már azok az idők?
A greenwichi középidőt 1884 októberében, Washingtonban fogadták el, ezen úgy döntöttek, hogy a Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen 0-ás időzóna, amihez az összes többi időzónát viszonyítják. Az egységes rendszerből most épp Észak-Korea kacsintott ki, lementek fél órára – fokozva a küzdelmet az imperializmus ellen…
A nap 24 óráját és a 360 hosszúsági kört figyelembe véve, az ideális időzóna szélessége 15 hosszúsági fok intervallumú. A közép-európai időzóna legnyugatibb pontja a spanyolországi Cee-ben (Galícia tartománya) van, míg a legkeletibb pontja a norvég Kirkenesben található. A két hely távolsága több mint 20 hosszúsági fok, vagyis a közép-európai időzóna el is tér az ideális mérettől. A koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják a Föld többi időzónáját, így a greenichi (GMT) és utóbbitól valóban eltér.
Vagyis továbbra sem megoldott a probléma. Nálunk 1954 és 1957 közt a gazdasági kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra – energiamegtakarítási céllal, hogy minél több embernek legyen alvászavara és bosszúsága egy párizsi csillagász-fizikus ötlete nyomán.
Internetes anyagokból készítette ESDÉ
Kép: Napóra, amit nem állítgatnak
