Nekem az utóbbi több mint 30 éve mindig volt kutyám, de láncon soha sem volt egyik sem. Igaz, ők mindannyian vadászkutyák voltak és azok tartása teljesen más, mint egy tanyán tartott keverék kutyáé.
Az új rendeletből nem következik, hogy egyáltalán nem szabad kutyát láncon tartani, csak a tartós kikötést tiltja a szabályozás. Megoldás lehet az is például, ha a megkötve tartott kutyát naponta többször elengedik, játszanak vagy sétálnak vele.
Megszegése nem bűncselekmény, arról először a jegyzőt, illetve az állategészségügyi szolgálatot kell értesíteni. Ha az állat gazdája nem változtat a helyzeten, állatvédelmi bírságot szabnak ki rá, amelynek összege 15 ezer forint, de minősített esetben tízszeresére is növelhető.
A törvény szándéka nemes, csak éppen betarthatatlannak és ellenőrizhetetlennek tűnik, nem is beszélve arról, hogy ki mondja meg, mi számít tartós láncon tartásnak?
Ez a törvény ott a leggyöngébb, amiben a legerősebb. Egy ilyen tartalmú rendelet elengedhetetlen Magyarországon, de nem a jelenlegi, ami több sebből vérzik és nem lehet látni, hogy megoldott lenne a betartatása.
Semmilyen hatóság állatvédelmi szakértői nem mérték fel, hogy a rendeletmódosítás hatálybalépésével milyen anyagi és erkölcsi terhek járnak:
– Egy tanyán a kerítés több száz méter is lehet, bekeríteni kinek van ennyi pénze?
– A félreértelmezett rendelet miatt tömegesen adják be a kutyákat a menhelyekre a bírságtól félő tulajdonosok, ahol a legtöbb állatra altatás vár.
– Komoly kockázatforrás, ha az eddig láncon tartott kutyákat szélnek eresztik a büntetéstől tartva, holott eddig csak azért tartották láncon, mert az idegenekkel agresszíven viselkedett.
– A kutyáktól való megszabadulás fő oka, hogy a láncaikat vesztett ebek az esetek többségében képtelenek rövid idő alatt alkalmazkodni az új szabad helyzethez és akár a saját udvarunkban, akár a szomszéd kertjében hatalmas károkat okoznak.
– Várható, hogy jegyző, mint állatvédelmi hatóság büntetni fog.
– Vannak olyanok, akik nem feltétlen örömmel fogadják az új állattartási törvény hatályba lépését, ilyenek a levél- és újságkihordók és a pénzes postások.
A Nébih állatvédelmi felelőse közölte: nem az a közvetlen azonnali cél, hogy minden kutya végleg lekerüljön a láncról, továbbá a láncon tartással az állatkínzás bűncselekményét nem lehet elkövetni.
A kutya nem láncra termett, hanem az ember mellé, annak lába alá vagy az ölébe, de biztosan nem az ilyen szabályozási rendszerbe.
