Véget értek a XXXI. Nyári Olimpiai Játékok Rio de Janeiróban. Előzően Pekingben és Londonban 3-3, Rióban pedig négy ceglédi születésű sportoló képviselhette a magyar színeket. A négy évvel ezelőtti két ezüstérem magasra tette a helyi elvárások mércéjét. A kiegyensúlyozott nemzetközi – sőt hazai – élmezőny újból és újból próbára teszi minden esetben a kvalifikációt szerző sportolók teljesítményét.
A magyar csapat nyolc aranyérme sikeresnek mondható, de a további érmes és pontot érő helyezések szerintem elmaradtak a „papírforma” szerinti és reális elvárásoktól. A ceglédi születésű sportolók közül hárman pontokat érő helyezéseket értek el.
Lőrincz Viktor (1990), egyesülete a CVSE. A kötöttfogású birkózás, 85 kg súlycsoportjában a döntőbe jutásért vívott csatáját elveszítette, a vigaszágon pedig fél perccel a mérkőzés befejezése előtt, nyerő állásban, nagy feltűnést és felháborodást keltő intéssel elvették tőle a biztos bronzérmet. Vigaszul a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség közös állásfoglalásában Viktort bronzérmesnek tekinti. Az első olimpiáján résztvevő ceglédi fiú szerezte meg az első kvalifikációs helyet a magyarok közül és Rióban is ő volt a legjobb teljesítményt elérő birkózónk. Az elmúlt évi VB. után az olimpián is az V. helyezés illette őt.
Czigány Dóra (1992), egyesülete az Eger. A második olimpiájának örülhetett Rióban. A magyar válogatott egyik biztos pontja volt és remek teljesítményt nyújtott végig Brazíliában. Londonban a negyedik helyen végeztek és felfokozott izgalmak közepette Rio de Janeiróban a dobogóért harcolhattak. A bronzmeccsen a befejezés előtt két másodperccel (!) „ment el” először az érem, amikor az oroszok kiegyenlítettek, majd a hosszabbításban az ötméteresek csatájában maradtak alul a magyarok. Fortuna ezúttal is útjába állt a magyar csapatnak, meg kellett elégedniük a negyedik helyezéssel.
Ungvári Miklós (1980), egyesülete a CVSE. Rutinos világsztár a sportágában, a negyedik olimpiája volt a riói. A 35 éves sportoló kitartása és küzdőszelleme példakép lehet a jövő ifjúsága előtt. Ezúttal is hatalmas erőfeszítésekkel haladt
a dobogó felé londoni ezüstérmesünk, de sajnos egy tévesen értelmezett karfeszítés megállította útját, ami a V. helyezést jelentette számára. A nyolc magyar cselgáncsozó legjobb helyezése volt az övé, ami mindenképpen dicséretes teljesítmény.
Lőrincz Tamás (1986), egyesülete a CVSE. A magyar birkózás „álló csillaga”, hosszú évek óta a legnagyobb olimpiai reménysége a magyar sportnak. Londonban ezüstérmes volt, de mi magyarok mindig „aranyérmesnek” fogadtuk be… Emberemlékezet óta nem tudnak rajta klasszikus értelemben vett birkózófogást végrehajtatni. Rióban is így volt, de a birkózóvilág sajnos másról szól manapság. Intések ide, intések oda, követhetetlen a szőnyegen történő esemény és egyben a közönség szórakoztatására, élményekre ingerlő sportág helyzete. Elkeserítve ezzel sportolót és közönségét egyaránt. A ceglédi 66 kg-os klasszis ennek az áldozata lett a kötöttfogású birkózás első fordulójában, ami megálljt jelentett számára. A harmadik olimpiája csalódást hozott számára.
A ceglédi sikersportágak sorában a judo és a birkózás magasan jegyzett képviseletet jelent az országban, nemzetközi kitekintéssel. Az élvonalban szereplő férfi kézilabda és női kosárlabda csapataink rendszeresen népes közönségvonzattal rendezik mérkőzéseiket. A nagyfokú infrastruktúra fejlesztés után bízhatunk a labdarúgó és a vízilabda csapataink felzárkózására a nemzeti bajnokságok rendszerében.
Összességében Cegléd büszke lehet sportolóira és az olimpia fényében ez adjon további lendületet a fejlődéshez.
Magyar László
Figyelem! A ceglédi olimpikonok hazaérkezésének alkalmából az ünnepélyes fogadásukra augusztus 24-én 19.00 órakor kerül sor Cegléden a Szabadság téren. Minden sportbarátot szeretettel vár a Szervező Bizottság.
