Bűz volt, van és lesz

Október elején 16 másik ceglédi lakossal együtt – mivel az eddigi beadványok és panaszok a „hatóságok” hozzáállása miatt nem vezettek eredményre – birtokvédelmi eljárást kezdeményeztünk a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél.

 Azt hiszem, minden ceglédi lakos emlékszik rá, hogy a Panoráma lapjain is többször foglalkoztam a Cegléd város légterében terjengő penetráns sertéstrágya szaggal.

Megpróbálom röviden összefoglalni az elmúlt időket:

-Közérdekű bejelentést tettem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál.

-A Közegészségügyi Felügyelőtől a következő válasz kaptam „Mivel nem írta meg, hogy honnan ered a disznótrágya szag, az eredményes kivizsgálás kétséges.”

-Pest Megyei Kormányhivatal: „ A panaszbejelentés során megállapítottam, hogy az ügyben hatóságom hatáskörrel nem rendelkezik.”

„Saját hatáskörbe tartozó vizsgálat során a trágyaszag és a telep működésével kapcsolatban állategészségügyi előírások megsértése nem volt megállapítható.”

-Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség:

„Mivel nem kizárt annak lehetősége, hogy a sertéstelep a bűz forrása, kérjük az elkövetkezendő két hétben naplózni a bűz érzékelésének napját és időszakát.”

Kérjük szíveskedjen az azóta eltelt időszak alatt a bűzre vonatkozóan rögzített adatokat Felügyelőségünk részére megküldeni.”

-Ceglédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője:

„A Nagypál dűlőben lévő sertéstelepről terjedő trágyaszag ügye nem tartozik a Cegléd Város Önkormányzata Képviselő testületének hatáskörébe, a mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.”

-Pest Megyei Kormányhivatal Növény– és Talajvédelmi Igazgatóság:

„ Figyelembe véve, hogy az engedélyezési eljárás nem képezi részét az állattartó telep miatti, valamint hígtrágya okozta bűzhatás vizsgálata, az ez irányú panasz kivizsgálása nem igazgatóságunk, hanem az illetékes Környezetvédelmi– és Vízügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik.”

-Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség:

„ A szemlék alkalmával a sertéstelep a hatóságunk által kiadott szennyező anyag elhelyezési engedély szerint üzemel, a telep környékén szennyezésnek nyomát nem láttunk.”

-Pest Megyei Kormányhivatal Növény– és Talajvédelmi Igazgatósága:

„ A hígtrágya kihelyezés hatására bekövetkező bűzhatás az engedélyezési eljárás során nem figyelembe vehető szempont, a bűzhatás okozta panaszukkal a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség felé járjanak el, ellenőrzéseink alkalmával nem tapasztaltunk engedély nélkül hígtrágya kijuttatást, a talajtani vizsgálatok alapján nem mutatható ki tápanyag feldúsulás.”

-Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség:

„Levegővédelmi szempontból bűzt sem a városban, sem a sertéstelep környezetében nem tapasztaltak a résztvevők. Vízvédelmi szempontból a kihelyező területeken a talajvíz minőség fokozott ellenőrzését végezteti el a felügyelőség, továbbá a tevékenység ellenőrzését sűríti. Természet és Tájvédelmi szempontból, mivel a hígtrágya kihelyezés Natura 2000 gyepfelületen nem, csak szántó művelésű ágú területeken történhet, ahol a pókbangó a nem tud megtelepedni, az ügy nem érint természetvédelmi kérdést.”

A fentieket lehetne még sorolni, de így is elég sok.

Látható tehát a penetráns bűzhatás a Cegléd város felett terjengett és ez több tízezer ceglédi lakos nyugalmát zavarta, tehát  v o l t .

Eddig minden hatóságtól elutasító válaszokat kaptam, de a sertéstrágya bűz továbbra is fennáll. Most már nem olyan erős és gyakori, mint pár éve volt, de most is lehet érezni, főként a hajnali és késő esti órákban. Nem tudható, hogy a hatóságok mit írtak elő a sertéstelep tulajdonosának a bűz megszüntetésére és a telep tulajdonosa ebből mit valósított meg, de reméljük, hogy a hatóságok ezt a későbbiekben sűrűbben fogják ellenőrizni és a bűzhatás csökkenni fog Cegléd légterében.

A mai állapotokat értékelve tehát a mai időszakban egyre ritkább, és az elkövetkezendő időkben – átmenetileg – meg is fog szűnni, mivel december 1. napjától február végéig hígtrágya kibocsájtás termőföldre nem juttatható ki. (Csak azt nem tudom, hogy a telep hova fogja eltüntetni azt a feles hígtrágyát ez idő alatt, mivel tároló kapacitása ezt nem tudja ellátni!)

Most azonban még a sertés trágyaszagot egész Cegléd lakossága érezheti,  tehát v a n .

És mi lesz a jövőben?! Utolsó lehetőségként a Cegléd város Jegyzőjéhez fordultunk, mivel az ENSZ Közgyűlés 1948. december 10-i ülésére hivatkozva, melynek 19. pontja szerint mindenkinek joga van a pihenéshez, szabad ideje élvezéséhez, az egészséges környezethez, ami mentes minden zavaró szagtól, zajtól. A Ptk.1959. évi IV. évi törvény 188.§.(1) bekezdése szerint, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg és a jegyző egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Itt kell megemlítenem, hogy 2016. augusztus 23-án a Ceglédi Panorámában  A bűz elűz című cikkemre a  Cegléd Polgármesteri Hivatal Jegyzője az alábbi választ adta: „ Mivel az eljárás lefolytatására a Kormányhivatal jogosult, ezért további információkat tőlük lehet kérni. Az ügyben újabb fejleményről nincs tudomásunk. Az Ön levelét továbbítjuk a hatáskörrel rendelkező és az eljárást folytató hatósághoz.” Mindezek ellenére 2016. október elején birtokvédelmi eljárást kezdeményeztünk a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél. Már a meghallgatáson látható és érzékelhető volt, hogy az ügynek nem lehet eredménye, a telep tulajdonosa már ugyanaznap fellebbezést nyújtott be és zaklatással fenyegetőzött. A gyanúnk beigazolódott mert a jegyzőtől a birtokvédelmi kérelmet  e l u t a s í t o t t á k.

A határozatban többek között szerepel: „ A kérelmezők a birtokháborítás időpontjának 2016. április 13-át jelölték meg, azonban a hatóságomnak hivatalból tudomása van arról, hogy a bűz kibocsájtása már több mint egy éve zavarja Cegléd lakosságát, többek között a kérelmezőket is. A kérelmezők közül többen, már a kérelemben megjelölt időpontot megelőzően is jelezték Cegléd Város Önkormányzat Képviselő testületének, Cegléd Város Önkormányzata Polgármesterének a zavaró bűzt. 2013. november 5-én lakossági fórumra is sor került e témában, ahol a kérelmezők és a kérelmezett egyaránt jelen voltak. Takáts László polgármester a 2015. június 23-i levelében közérdekű bejelentést tett a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához annak okán, hogy Cegléd város egész területén rendszeresen, immáron hosszú évek óta elviselhetetlen trágyaszag, bűz uralkodik el, melynek oka hogy a Cegléd határában létesült sertéstelepen a keletkező hígtrágyát a környező termőföldekre folyatja ki a telep tulajdonosa.”

A jegyzőnek arra vonatkozóannincs hatásköre, hogy a kérelmezett sertéstelepe működésének engedélyezésére hatáskörrel rendelkező más hatóság döntését felülvizsgálja és szakmai kérdést érintve birtokvédelmet állapítson meg, birtokvédelmi eljárást a kérelmezők a Ceglédi Járásbíróságnál kezdeményezhetnek.

Azt hiszem, lassan ebben a szélmalomharcba mindannyian belefáradunk és senkinek sincs arra sem pénze, sem energiája, hogy hosszú éveken keresztül ezt végigvigye.

Addig is a sertéstelepen a sertések továbbra is üríteni fognak, egyre több hígtrágya keletkezik, amit a tulajdonosnak valahova el kell helyezni és ennek eredményét, a sertéstrágya penetráns szagát nekünk ceglédi lakosoknak kell elviselni.

Ezek szerint a bűz az elkövetkezendő időkben is  l e s z .

 Mészáros Iván