Nagyon sok jó emberrel találkoztam fiatalságom ellenére. Ma nélkülük nem lennék az, aki vagyok. Viszont közülük szeretnék kiemelni egy drága jó embert, aki nemcsak a gondolkodásmódomat változtatta meg, nemcsak a szívembe lopta be magát. Évike néni valami olyat tanított, ami napjainkból úgy hiányzik, mint a levegő! Ez pedig a törődés!
Évike néni egy kis tüneményes hölgy, aki már nyugdíjas. Friss, üde, ápolt, idős kora ellenére is csodálatosan szép. Ragyog a mosolya, a szemei csillognak, az egész lénye a tiszta lelkét tükrözi. Szeretném, ha tudnának róla az emberek, mert példaértékű a személye.
Ebben a hidegben – már sok-sok éve – minden áldott reggel kóbor cicákat etet. Az egyik cicája – akit etetget – 11 éve él az utcán, jó egészségben. A vadságát ugyan nem vetkőzte le, de a szeretet hívó szavára, az ugyanabban az időpontban érkező reggelire mindig előkerül. Neki ennyi is elég a túléléshez.
Évike néni abban is példaképem, ahogy az embereket szereti, mindig van egy jó szava a hajléktalanokhoz, vagy a szomszédaihoz. A mi családunknak olyan, mint egy pótnagymama.
Kedves Mindenki! Adni az időnkből, az energiánkból, a szeretetünkből – nincs ennél felemelőbb érzés. Kérek mindenkit, járjunk ezekben a téli hónapokban nyitott szemmel, gondoskodjunk egymásról nyitott szívvel, törődjünk nemcsak az állatokkal, de embertársainkkal is! Nemesebbé válunk tőle. Kapunk ebben a rohanó világban egy lelki lüktetést, ami segít a holnapot még élhetőbbé, szebbé tenni. Segítsünk a fiataloknak jónak lenni és figyelni egymásra! Ne menjünk el mosolytalanul egymás mellett!
Ezzel a gondolattal kívánok mindenkinek szeretetteljes boldog karácsonyt.
Egy négy gyermekes anyuka a Jászberényi útról