Karácsony előtt bementem jó barátom, Kottes Pali üzletébe. Az udvarban nagy tartályokban különböző méretű és fajtájú halak ficánkoltak a buborékos vízben mivel oxigént fújnak a vevőre váró halak vizébe.
Ahogy beszélgettünk, kérdeztem tőle hallott-e a lengyel halárus néniről, aki a a 60-as 70-es években árult, meg a Fedák halasról, aki még békát is árult, de Pali nem nagyon hallott róluk. Azt azonban elárulta, hogy mindig az volt a vágya, hogy halas legyen és már 25 éve csinálja a vállalkozását. Közben jöttek a vevők:
– Kérem válasszanak és rögtön elkészítjük, felpucoljuk konyhakészre a ficánkoló halakat. – mondta nekik Pali.
Én viccesen csak annyit szóltam neki: – A leszedett pikkelyeket átvarázsolom fém százassá.
– Jó legyen így! Rengeteg van, fele százast neked adom, még így is jól járok! – nevetett Pali.
De nem sikerült a varázslat, így maradt a kemény munka, hogy gyűljön a százas. Pali vágya, hogy jó lenne, ha minden hónapban lenne karácsony, és bár a varázslat, sőt ez a kívánság sem teljesülhet, én mégis buzdítom az olvasókat, sűrűbben egyenek és vegyenek halat, hiszen nagyon egészséges.
Pali neked azt kívánom, hogy tudd kiszolgálni a vevőket és legyen annyi pénzed, ahány pikkelyt leszedsz a halakról!
Boldog Új Évet mindenkinek:
Józsibá