Titkok, érdekességek Budai-út utcáiról

A Tourinform irodába bejött egy Budai úti lakos, és arról érdeklődött, hogy ugyan kik azok az emberek, akikről az utcákat elnevezték? Ha valaki megy hozzájuk látogató, vendég, nem tudnak magyarázatot adni. Ezután kezdtünk el kicsit nyomozni.

Csókás József utca

A Cegléden meghalt Csókás József (Kecskemét, 1824. febr. 3. – Cegléd, 1905, nov. 30.) parasztgazda, a homoki szőlő- és gyümölcstelepítés egyik magyar úttörője. Munkássága különösen a filoxéravész utáni időkben vált jelentőssé. A téves, maradi nézettel szemben bátran hirdette az alföldi, a homoki borok egyenrangúságát a hegyvidékiekkel szemben – megfelelő, helyes kezelés esetén. Kiváló gyümölcsfajtákat ültetett és óriási munkát fejtett ki a Chasselas csemegeszőlő meghonosítása érdekében Kecskemét határában. Jelentős alkotása az Alföldön első ízben épített téglapince Ballószögön; a nagyrészt saját égetésű téglából épített pincében bizonyította be, hogy lehet jó bort szűrni a homoki szőlőből is. Mintegy 20 szakcikket írt.

Szakátsy Gyula utca

(Szakátsy Gyula, Kassa, 1897. júl. 27. – Debrecen, 1958. nov.21.): gyümölcstermesztési szakember. Jogi tanulmányokat folytatott, majd gazdaságokban működött gyümölcstermesztőként. 1947 – 48-ban a Földművelésügyi Minisztérium által szervezett gyümölcsfavédelmi akció országos felügyelőjeként az ágasegyházi kísérleti telepet vezette. 1952-től a Kertészeti Kutató Intézetben az üzemszervezési csoport vezetője 1956-tól haláláig az Újfehértói Kísérleti Intézetet vezette. A téli alma üzemi termesztésének egyik hazai úttörője volt. Nevéhez fűződik a gyümölcsfák termőkapacitásának megállapítására szolgáló ún. “termőfaegység” fogalmának megalkotása. A hazai és külföldi szaklapoknak állandó cikkírója, több tankönyvet és népszerűsítő munkát írt. – F. m. A jövedelmező téli alma termesztés (Bp., 1940)

Gőz dűlő

Albertirsa közelsége adhatta a nevet: A II. világháborút követő zivataros időkben az akkori alberti vezetők jóváhagyásával az alberti szegények a Szapáry-park százados fáit kivágták, és gőzgéppel hajtott malomban tűzifáért őröltettek. Valószínű innen az utca elnevezés.

Unghváry László utca

(Unghváry László, Cegléd, 1856. jún. 6. – Cegléd, 1919. aug. 1.): szőlész és gyümölcsfaiskola-tulajdonos, az alföldi homok egyik meghódítója. – József fivére. Bihardiószegen és Budán végzett kertészeti és vincelléri iskolát. 1879 – 96-ban Cegléd város kertésze. Cegléd határában 5 hold homokos földön faiskolát rendezett be. A gyümölcsfa- csemetéket Bereczki Máté telepéről szerezte be. 1886-tól rendszeresen kiadta a gyümölcsfa- árjegyzéket, 1888-tól már hasznos tudnivalókkal és tanácsokkal is bővítette. A század végén önállósította magát, 1902- 03-ban már 300 hold szőlője és gyümölcsiskolája volt, ez utóbbiban komoly exportot is bonyolított le Lengyelországtól Törökországig. Pincegazdaságát is európai hírűvé tette. Szakirodalmi tevékenységet is folytatott. Hatalmas vagyonából nagy alapítványt tett az MTA számára.

Budai út

Elnevezése valószínű a török időkre vezethető vissza. A három szomszédos város: Cegléd, Kőrös (a későbbi Nagykőrös) és Kecskemét sorsa évszázadokon keresztül összekapcsolódott a barátság, érdekszövetség, közös bíráskodás révén. A Duna-Tisza köze közvetlenül a mohácsi vész után szenvedte el az első török pusztítást. Szulejmán szultán Buda várában pihent s onnan 1526. szeptember 24-én indult el, hogy a Duna-Tisza közén áthaladva országába visszatérjen. Szeptember 19-én készült el a Dunán vert híd, amelyen a török seregnek át kellett szállnia. A bal parton a szultán két részre osztotta seregét. Az egyik az ő személyes vezetése alatt a Duna bal partján vonult le Bácskába, míg a másik, Ibrahim nagyvezírrel az élén, a Tisza jobb partján haladt. Természetes, hogy a garázda török csapatok ily módon Pest vármegye egész területén keresztülgázoltak, s azt jóformán letarolták. Szulejmán szultán naplójának egyes adataiból következtetve különösen Nagykőrös, Cegléd és Kecskemét környéke szenvedett sokat az átvonuló töröktől. A sok rossz mellett néhány “ajándékot”; is kapott a törököktől mindhárom város, például első utcaneveit. A budai szandzsák első három összeírásában ugyanis még utcánként vették a lakosokat nyilvántartásba. Kedvezőbb helyzetben voltak a khász birtokok (török jelentése: saját tulajdonú birtok) lakói, akik az összes adót közvetlenül a kincstárba fizették be. A hász települések az adót egy összegben, a településre megállapított átalányban fizették. Ilyen hász település volt például Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét; középkori fejlődésüket tulajdonképpen ennek a kiváltságos helyzetüknek köszönhették. A hász városok védve voltak a jogtalan követelésekkel szemben, a budai pasához, végső esetben a szultáni udvarhoz fordulhattak, ha jogtalannak tartották az adókat.

Forrás: cegled.hu