
Az ötlet – mint elmondta – egy buszkirándulás alkalmával fogalmazódott meg benne. Skribek Pál vecsési és Karikás Pál gyáli ipartestületi elnökök beszélgettek arról, hogy sajnos felszámolás alá kerül a Ceglédi Ipartestület. Attilát – mikor ezt meghallotta – mélyen érintette.
– És ha megmentenénk? – kérdezte tőlük.
– Akkor mi segítenénk! – válaszolta az előbbi két elnök.
Így is lett. Szervezés, sürgés-forgás, a még szunnyadó szikra felélesztése következett. Lelkesen, sok ember összefogásával, munkával, pénzt, energiát nem kímélve megindult az újjáépítés. Széppé varázsolták az épületet, egy szép napon kinyílt a kapu és hívogatóan várta az érkezőket. Jöttek is régi tagok, fiatalok, akik érdeklődnek a szakma iránt, városi lakosok, akik ősei valamikor e falak között tettek a közért.
– A jelszó a felújítás alatt az volt: Gyertek fogjunk össze fiatalok, mutassuk meg, mire vagyunk képesek, amíg van kinek! – mesélte Spindelbauer Attila. – 130 éves múlt van mögöttünk. Kötelességünk őseink emléke előtt így tisztelegni. Nyissuk ki az épületet új szemlélettel, de a hagyományokat továbbvivő módon, nyissunk a vállalkozások és lakosság felé!
A város meglepetten, de örömmel fogadta ezt, sokan szurkoltak a sikerért. Az iparosok színe-java részt vett a munkában. Most már elmondható, hogy beindult az élet a székházban és a szervezetben is, sok szakmai fórumot szerveznek. Korosztályonként próbálják megcélozni nemcsak az iparosokat, de a ceglédi lakosságot is a rendezvényekkel, bálokkal, kiállításokkal, vásárokkal. A munka és a szórakozás összehozza az embereket. Terveik között szerepel az Idős Szakik Fóruma nevű rendezvény is, és folyamatosan keresik a már nyugdíjban lévő, de aktív szakembereket, hogy csatlakozzanak a szervezethez.
– Minden nap akad kihívás, feladat, új terv az ipartestület életében. – folytatja Attila, – A minap sikerült egy fiatal, vállalkozni vágyó fiúnak szakmai információval segíteni. Nagy örömömre szolgált, hogy boldogan távozott, mert el tudtuk őt igazítani. Jó kapcsolatot ápolunk a Rég Idők Tárházával és annak vezetőivel, mert a célunk hasonló: a múlt megőrzésével a jövő segítése. Nagy öröm az is, hogy a Kossuth Múzeumban óriási sikert aratott az Iparkodjunk! kiállítás, olyannyira, hogy többszörösen meg kellett hosszabbítani a nyitva tartást június végéig.
– Mi az, ami erőt ad ehhez a sok feladathoz?
– Természetesen a családom és a munkám. Szeretem a hivatásom és a feleségem, három szép gyermekem is támogat mindenben, büszkék rám.
– Végezetül mit mondanál zárszónak?
– Isten éltesse a tisztes ipart!
Farkasné Marika
Nagyon büszke vagyok Rá. Kiskora óta ismerem,olyan közel áll hozzám mintha a saját gyermekem lenne. Szívből gratulálok az elért eredményekhez. Kívánok a további terveihez
és munkájához sok erőt,egészséget, valamint a családi életében sok örömet, szeretetet, megbecsülést és boldogságot!!!