Gyerekkoromban apám mutatott reprodukciókat egy olyan művész munkáiról, aki az alig tűrt kategóriába tartozott az Aczél-érában. Nem értettem mit szeret annyira a sárgult lapokon.
Rég elhagytam már azt a Kockától az aktig című könyvemet, mely felvételi előkészületeim forrása volt, gyönyörű Aba-Novák szénrajzzal a Teremtő kezéről. A ceglédi Bakányi Gyula sok festményére erős hatással volt, ezeken keresztül izzó színvilágát is megismerhettem. Később főiskolai tanáraimtól hallottam csendes elismerő szavakat Aba-Novák Vilmos rajzi tudásáról és karakterformáló erejéről, hogyan befolyásolta a magyar modern művészet alakulását.
Közel húsz éve pedig a Demokrata című újságban olvastam róla egy hatoldalas cikket, ahol művészettörténeti és persze politikai szempontból is elemezték életpályáját. Kiderült számomra, miért volt agyonhallgatva: megfestette Horty Miklóst a szegedi Hősök kapujára. Míg főiskolára, a kapu tövébe jártam, sosem láthattam a drámai falképet, hisz levakolták. A rendszerváltás után a restaurálásban a ceglédi festőművész Somos Gyula is részt vett, visszanyerte régi fényét. Megfestette történelmünk legnagyobbjait a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című óriási pannójára, mely megkapta az 1937. évi párizsi világkiállítás nagy díját. Ez az a két óriási kép, melynek láttán Picasso (a kicsit sem jobboldali) világhírű művész így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” Székesfehérváron a Csók István Képtárban, ahol a legnagyobb termet direkt e mű számára építették, még e hónapban látható a pannó, híres cirkuszi témájú, Olaszországban és itthon festett életképei, portréi, tájképei társaságában a fenti címmel. Székesfehérváron a Romkertben Szent István szarkofágja fölé emelt épületbelsőt a királyainkat ábrázoló szekkói díszítik, ide mutat ecsetjével a sétányon felállított szobra is.
Ha valaki nem tud a Dunántúlig utazni hatalmas műveiért, Jásszentandráson nézze meg a templom falképeit, melyet a szolnoki Chiovini Ferenccel együtt készített. Megértettem rajztanár szülőm lelkesedését, miután végre testközelből láthattam e ragyogó festményeket. Különösen olajképeinek kolorizmusa, kubisztikus stílusa és humora nyűgözött le. Feleségét és önmagát a század közepének egyik legjobb festményén örökítette meg, melyen összegződött a római Iskola – így a nagy példakép Szőnyi István, és az Aba-Novákkal egy műteremben alkotó Patkó Károly, Korb Erzsébet munkássága is. Az embertömegek képi komponálása felidézi a legjobb németalföldi késő középkori mesterek munkáit is, akik hatottak a magyar gótikus és reneszánsz alkotókra is.
Cegléden október 9-én hétfőn este Gimesy Péter e kevéssé ismert, legérdekesebb munkákat (ikonok, szobrok, domborművek) vetette össze a külföldi kortársak alkotásaival. Bemutatta a kor festészetének vallásos szimbolikáját, az oltárfestészet szabályosságait, a népművészet hatásait az elzártabb országrészekben és a ragyogó színek jelentését. A Kossuth Művelődési Központ Galériájában azért volt különösen érdekes előadást hallgatni, mert ott Stekly Zsuzsa rekeszzománc és tűzzománc munkáinak egy része épp ezt a kort idézi meg. Lehetőség nyílt a friss ismeretek alkalmazására a kortárs képek megfejtésében. Legközelebb a magyar barokk mestereit, Mányoki Ádámot és Bogdány Jakabot tanulmányozhatjuk a népszerű művészettörténész vetítésén, november 13-án. Ugyanitt az egy éve elhunyt Tóth István fotóművész emlékkiállítását nyitja meg Takáts László polgármester, valamint Chochol Károly fotóművész október 17-én, kedden 18 órakor.
P.R.G.
