A ceglédi gyümölcskutatóban szüretelt gyümölcsökből készült termékeket kóstoltatták és bírálták a kutatóintézetben január 31-én. A kutatóintézet munkatársai, szakemberek, szakmai szervezetek vezetői és ceglédi közéleti személyiségek is részt vettek a bemutatón. Aszalványokat, lekvárokat, befőtteket és ivóleveket készítettek az intézet munkatársai több nemesített és hagyományos szilva és kajszibarack fajtából. A mintegy 30 tétel között új hibridből készült termékek is szerepeltek a sorban.
Dr. Nádosy Ferenc a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének ceglédi kutatóállomás vezetője elmondta: a termékek ízanyagát, minőségét befolyásolja a fajtán kívül az időjárás és a feldolgozási technológia is.
– Lekvárként, – amit most először készítettünk kóstolásra szilvából és kajsziból – még mindig a magyar kajszik a legfinomabbak. – mondta az intézet vezetője. – A Gönci magyar kajszi és a Ceglédi óriás hagyományos és népszerű magyar fajták, de az új francia és olasz fajták is hódítanak a termelők között. Ez utóbbiak elsősorban nem ízükkel, hanem szép piros fedőszínükkel és a hosszú pulton tarthatósággal, szállíthatósággal nyerik meg a kereskedők és vásárlók tetszését. A kóstoltatás tapasztalatait a nemesítési munkákba igyekszünk beépíteni, hiszen elsősorban kertészek vagyunk és nem az élelmiszeripari feldolgozás a szakterületünk.
A ceglédi gyümölcskutató egyébként több évtizedes sikeres múltat tudhat maga mögött. Az intézet még 1950-ben alakult és 1951 tavaszán Nyujtó Ferenc vezetésével indul el az a kísérleti munka, amely számos új nemes és alanyfajtát állított elő a hazai gyümölcstermesztés számára. A több évtizedes nemesítői, honosítói munka különösen eredményes volt a kajszibarack, szilva és alany fajták esetében – erről ismert a ceglédi kutatóintézet. De ezen területeken túl génmegőrzési tevékenységet is végeznek: többszáz tételes a szilva és kajszibarack mintagyűjteményük. Több mint 300 hektáron folyik a gazdálkodás, törzsgyümölcsösökben, ültetvényeken és anyatelepeken, sőt szaporítóanyagot is előállítanak. Van kutatólabor és kertészeti áruda is üzemel – mindezt 30 dolgozóval látják el.
– Fontos gyakorlati feladat a kutatóintézet részéről a gazdálkodók számára, hogy milyen fajtákat ajánlunk termesztésre – beszélt terveiről Dr. Nádosy Ferenc. – Nyilvánvaló, hogy nekik nincs meg a kapacitásuk 10-20 fajta kipróbálására, nem tudnak hozzájutni külföldi szakirodalomhoz, kutatási anyagokhoz. Mi viszont meg tudjuk ezt tenni, ezzel segíthetjük a gazdákat a fajtaváltásban. Tavaly az extrém hideg tél miatt duplájára is emelkedtek a gyümölcsök árai – az ilyen események új lendületet adnak a kutatásnak. Lépést kell tartanunk a fajtaváltás és technológiai váltás felgyorsulásával, akár a hazai nemesítésben, akár a külföldi fajták honosítása terén.