Közleményt küldött meg lapunknak a Városvédő és Szépítő Egyesület elnökségi tagja Vámosi Márton, miután több közösségi oldalon a szervezetet rágalmazó, valótlant állító írások jelentek meg Kőhalmi Dezső tollából. A nagy múltú és aktív lokálpatrióta szervezet visszautasítja az újságíró vádjait. A közleményt szerkesztés nélkül közöljük.
2018. március 1-én megjelent egy cikk „Madárbarát?” címmel a Ceglédi Hírmondóban Kőhalmi Dezső tollából. Erre és az ezt követő Facebook cikkekre kívánok reagálni ebben a közleményben.
2016. május 8-án átadásra került a Gubody kertben egy madárbarát kert, amely a „Madárbarát mintakert és odútelep létrehozása” nevű civil pályázat második ütemeként került megvalósításra a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület szervezésében. Az átadóról készült beszámolót (egy tárgyi hibával, hiszen a táblán is olvasható módon 13 szalakóta odú és 7 vércse költőláda került kihelyezésre) itt olvashatják Kőhalmi Dezsőtől. 2016. június 14-én megtörtént a Gerje menti odútelep ellenőrzése, melyről az alábbi cikk jelent meg Egyesületünk Facebook oldalán illetve annak nyomtatott újságjában.
2016 telén miután az általunk töltött eleség olyan ütemben fogyott a Gubody kertben kihelyezett etetőből, hogy azt nem volt kapacitásunk pótolni, felkerestük a Várkonyi István Általános Iskolát és megkértük őket, hogy az általunk biztosított eleséggel lehetőségeikhez mérten töltsék fel az etetőt a tél során. Ezt 2017 telén szintén megtettük.
Mindezt követően 2018. március 01-én megjelent az alább olvasható cikk a Ceglédi Hírmondóban:
“Madárbarát?
Madárbarát mintakert átadó ünnepséget rendeztek 2016. május elején a Gubody kertben, ahol képviseltette magát a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület, az önkormányzat és a kivitelezésben segítő önkéntesek. A mesterséges madárodúkról, a madáretetés és madáritatás fontosságáról is szóló tájékoztató tábla s a kihelyezett madárházak a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület vezetőségének ötletére készültek, az önkormányzat Kulturális, Oktatási és Népjóléti Bizottságától nyert pályázati pénzből. (a pályázatot a Gazdasági bizottság bírálta el-V. M.)
A madárlakoknak sajnos nincs sem ideiglenes, sem állandó bejelentett lakója. Madáretetőt pedig egyet sem látni a mesterséges fészkelő helyek szomszédságában. Lehet, hogy nem akartak ezzel folyamatos munkát vállalni az ötletgazdák. Mi az akció csődjének az oka nem tudom, mert nem vagyok ornitológusok, de a pályázati pénz így kidobott adóforinttá vált.
A természettudós Dr. Surányi Dezső professzor a mini beruházásról a következőket mondta. – A kertben 2,5-3,5 m magasságban tucatnyi fészkelő helyet raktak fel a fákra. Szakszerűen rögzített alkalmatosságok, amelyeket kisebb-nagyobb madarak fészeknek használhatnak. A remek kezdeményezés dicséretes ugyan, de a lakók eddig nem barátkoztak meg velük. Szakmailag nézve, a mai állapotában a Gubody – kert nagyon zajos, forgalmas. Látni való, hogy 4-5 magasan épített fészken kívül más madárlak nincs ott. A fészkelő helyek magasságában elhelyezett etetők biztosan bátorítanák az énekesmadarakat.
Kőhalmi Dezső”
Egyesületünk elnöksége értetlenül állt a cikk előtt, hiszen semmilyen kérdés, panasz, vagy megkeresés nem érkezett hozzánk a mintakerttel kapcsolatban. Természetesen azonnal helyreigazítást kértünk az újságtól az alábbi levélben:
“Tisztelt Szerkesztőség! A Ceglédi Hírmondó 2018.03.01-i számában megjelent egy cikk “Madárbarát?” címmel. Ebben Kőhalmi Dezső azt állítja, hogy nincs kihelyezve madáretető az Egyesületünk által létrehozott madárbarát mintakertben. Ez az állítás hamis. A tájékoztató táblán is feltüntetett etető a Köztársaság utcai parkoló melletti fán található, melyet a Várkonyis diákok az egyesületünk által biztosított élelemmel rendszeresen töltenek. A cikkben az áll, hogy az akció csőd és kidobott adóforint, mert nem költöztek a parkba madarak. Ez szintén hamis állítás. A mintakert csak egyik fele volt a projektnek, és elsősorban oktatási céllal hoztuk létre. A pályázat során nyert pénzből a Gerje mentén 18 odút is kihelyeztünk, melyekben azóta költés is volt és gyűrűzni is voltak kint a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai. Erről korábban beszámoltunk a félévente megjelenő kiadványunkban illetve az egyesület Facebook oldalán. Ezeket a tényeket figyelembe véve kérem a következő számukban közöljenek egy helyreigazítást, amely tartalmazza ezeket az információkat. Az előzőekben leírtakat a mellékelt képek is alátámasztják. (a mellékelt képeken a madáretető, az információs tábla, és madarak gyűrűzése látható-V. M.)
Cegléd, 2018.03.04. Tisztelettel: Vámosi Márton elnökségi tag”
Ezentúl elnökünk, Kocsis István megkereste Dr. Surányi Dezsőt a cikkel kapcsolatban. Válaszában Ő is egy helyreigazítás kérését javasolta és jelezte a lapnak, hogy az anyag zavaros. Ezzel mi lezártnak tekintettük az ügyet hiszen hitelt érdemlően cáfoltuk a cikkben szereplő téves állításokat.
Sajnos azonban itt még nem volt vége az eseményeknek. 2018. március 11-én az esti órákban a fent idézett cikk, változtatás nélkül megjelent a Kőhalmi Dezső által szerkesztett „A KÖD jelenti” nevű Facebook oldalon, illetve megosztásra került több ceglédi közélettel foglalkozó csoportban is (Hangosbeszélő – Ceglédről, Ceglédről őszintén – beszélgető csoport városunkról illetve Egyesületünk zárt csoportja). Erre „A KÖD jelenti” oldalán az alábbi választ adtam kommentben:
“Őőő majdnem. Kőhalmi Dezső azt állítja, hogy nincs kihelyezve madáretető a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület által létrehozott madárbarát mintakertben. Ez hazugság. A tájékoztató táblán is feltüntetett etető a Köztársaság utcai parkoló melletti fán található, melyet a Várkonyis diákok az egyesületünk által biztosított élelemmel rendszeresen töltenek. A cikkben az áll, hogy az akció csőd és kidobott adóforint, mert nem költöztek a parkba madarak. Ez szintén hamis állítás. A mintakert csak egyik fele volt a projektnek, és elsősorban oktatási céllal hoztuk létre. A pályázat során nyert pénzből (50 000 forint, összehasonlításként egy szalakóta eszmei értéke 500 000) a Gerje mentén 18 odút is kihelyeztünk, melyekben azóta költés is volt és gyűrűzni is voltak kint a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai. Erről korábban beszámoltunk a félévente megjelenő kiadványunkban illetve az egyesület Facebook oldalán. Igazán kedves tőled hogy megpróbálod besározni azt az egyesületet aminek (még) a tagja vagy. Az is roppant etikus hogy ebbe belerángattad Dr. Surányi Dezsőt. Hogy is volt az a BBC etikai kódex? (Itt és az újságnak küldött helyreigazításban is tévesen szerepel az odúk száma, azt az ellenőrzött 18 odúval kevertem össze – V. M.)”
A cikkről és a válaszról tájékoztattam az elnökséget, azonban mire a kommentet bemásolhattam volna a fent említett csoportokba a cikket törölték mindenhonnan. Nem állítom, hogy meglepetésként ért a dolog ezért is készítettem róla képkivágatot. Ezen a ponton már biztosak voltunk benne, hogy nem lesz több fejezete a történetnek, de sajnos megint csak ránk cáfoltak.
2018 március 12-én az alábbi kiegészítéssel újra megjelent a cikk a már korábban említett helyeken.
1./ A “Madárbarát?” című cikk a Gubody kert lakatlan madárházairól szól, és nem a városvédők álatl a Gerje – parton létesítettekről. Ne keverje össze senki a két dolgot.
2./ A Gubody kertben a madárodúk üresen állnak, tehát az akció csődöt mondott a parkban, ami a közpénz kidobása.
3./ Kérésemre a témában Dr. Surányi Dezső professzor úr adott szakvéleményt, akit azért kértem fel erre, mert nem vagyok természettudós és nem értettem a csőd okát. A természettudós nyilatkozata a helyszín megtekintése után egyértelmű: „ A remek kezdeményezés dicséretes, de lakók eddig nem barátkoztak meg velük. ….. A fészkelő helyek magasságában elhelyezett etetők biztosan bátorítanák az énekesmadarakat.”
4./ Moricz István posztja szerint: „5m magasan ugyan hogyan töltik újra az etetőt? nem kötözködés a célom. „
5./ A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
Erre az alább választ küldtem kommentben: Na akkor még egyszer. Azt már korábban is láttam hogy írni nem tud ez a magát újságírónak tartó személy, de hogy olvasni se az tényleg meglepett. Tegnap már leírtam,de akkor megismétlem: A Gubody kertben létrehozott mintakert oktatási céllal lett létrehozva. Nem az volt az elsődleges szempont hogy a parkban élő madarak beleköltözzenek. Többek között bagoly, denevér és szalakóta odút is helyeztünk ki itt, amik véletlenül se fészkelnének be a parkba. Azok az odúk azért vannak ott, hogy akinek felkelti az érdeklődését a madárvédelem az lássa, hogy hogyan tudna segíteni a madaraknak.Természetesen mi is megkerestük Dr. Surányi Dezsőt ,aki már jelezte a Ceglédi Hírmondónak hogy egy hablaty a cikk és szintén a helyreigazítást látta helyesnek. A madáretetős része a cikknek teljes káosz számomra. Van kinn madáretető, mindig is volt a táblán is fel van tüntetve és élelmet is szoktak tenni bele. 3,5 méter magasan van jómagam egy szobalétráról is meg tudtam tölteni, de nyilván a Várkonyi iskolában van erre sokkal hasznosabb célszerszám is.
A pályázatot kiíró bizottságon kívül senkinek nem tartozunk elszámolással, de a tisztánlátás végett leírom. 50 000 forintot kapott az egyesületünk a projektre melynek egyik része mintakert másik pedig a Gerje menti odúk kihelyezése. Ez az 50 000 forint az első fióka kikelésének pillanatában megtérült ( egy szalakóta eszmei értéke 500 000 Ft). Már az első évben meggyűrűztek két odúnál szalakótákat és 7 tojást számoltak össze . Ezen kívül akárhányszor megállt egy gyerek a parkban és elolvasta, vagy a szülei felolvasták neki a táblán lévő szöveget, és utána egy kicsit is máshogy gondolt a madarakra,vagy kitett nyáron egy tálka vizet nekik esetleg télen egy kis eleséget már bőven megtérült az összeg. Ez az 50 000 forint körülbelül a faanyagot és a festék egy részét fedezte. Az odúkat két albertirsai úr készítette társadalmi munkából részben a saját alapanyagaikat is felhasználva. A tábla grafikáját és szövegezését két egyetemista készítette (egyikük mesterképzést végett biológus) baráti szívességből. Ennek nyomtatását ingyen készítette el a nyomda, pedig egy több mint 10 000 forintos tételről van szó. Magát a táblát egy ceglédi mesterember készített saját anyagokból. Az odúk terepen történő felhelyezésében a Duna Ipoly Nemzeti Park munkatársai segítettek szintén a saját költségükön. És most csak azoknak a munkáját és felajánlását gyűjtöttem össze akik nem is tagjai az egyesületnek, sőt egy részük még csak nem is ceglédi mégis első szóra segítettek és dolgoztak ezzel a projekttel. Nos ezeknek az embereknek a munkáját és elért eredményeit akarja besározni ez az “újságíró” , mert velem és az egyesület több tagjával személyes konfliktusa van. Részemről állok elébe, de azt nem fogom tűrni, hogy olyan embereket vádoljon közpénz elherdálásával akik nála sokkal többet tettek az elmúlt 10 évben a Városvédő Egyesületért és Cegléd természeti értékeinek megóvásáért. ( A nemzeti park munkatársai természetesen a nemzeti park forrásait és eszközeit használták, de munkaidejükön kívül is segítettek a projektünkben – V. M.) Vámosi Márton a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület elnökségi tagja
Gondolom senkit nem lep meg, hogy miután a kommenten több fórumon is elkezdtek gyűlni a kedvelések, a cikke újból eltűnt mindenhonnan. Ezt követően április 4-én újra felkerült egy bíráló írás a madárodúk témájában a KÖD jelenti oldalra. És igen most is eltűnt pár percen belül…
És akkor most pár mondatban arról, hogy miért volt szükség erre a hosszú közleményre. A Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület egy nonprofit egyesület. Három fő bevételi forrása a tagdíjak, az adó 1%-ok és a város által kiírt pályázatok. Egy ilyen egyesületet, melynek működését a tagok, a támogatók és a város jóhiszemű hozzájárulása teszi lehetővé, nem érhet súlyosabb vád, mint hogy ezzel a pénzzel felelőtlenül bánik, elherdálja azt. Ha egy ilyen cikk miatt elfordulnak tőlünk, lehetetlenné válik, hogy ilyen és ehhez hasonló nagysikerű projekteket hozhassunk létre. Kőhalmi Dezső megállapított egy tényt, hogy az odúk üresek. Keresett rá okokat (nem attól kérve véleményt, aki felelős az odúk kihelyezéséről), melyből az egyik egy valótlan állításon alapult (az etető hiánya) a másik feltételezhetőleg igaz (a zaj, az emberek közelsége). Ezt követően levont egy rosszindulatú következtetést egy olyan egyesülettel szemben, melynek akkor Ő is tagja volt és megvádolta azzal, hogy adóforintokat pocsékolt el. Ezt követően három ízben is megvonta a lehetőséget, hogy reagálhassak az egyesületet ért vádakra, ezzel felmérhetetlen kárt okozott az Egyesület és a projektben közreműködő szervezetek, magánszemélyek jó hírében. Ezen felül semmibe vette és csődnek minősítette rengeteg ember kemény munkáját, mint ahogyan azt a második kommentemben kifejtettem. Mivel a cikkek alatt az Ő neve szerepel ezért kizárólagosan Ő felelős a bennük foglaltakért. Ennek bizonyítékait több ízben is megpróbálta eltüntetni ezzel megsértve az alapvető újságírói etikai normát. Engem több ízben rágalmazással és hitelrontással vádolt a fent is idézett kommentek miatt. Ezért is idéztem mindent szó szerint, képekkel alátámasztva, hogy mindenki láthassa, én – vele ellentétben – vállalom minden szavamat és az azokkal járó következményeket.
Köszönöm, hogy elolvasták ezt a hosszúra nyúlt közleményt, és remélem, hogy ezzel visszaállíthattam az egyesület felé táplált bizalmukat!
Tisztelettel: Vámosi Márton Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület elnökségi tagja
Cegléd, 2018. április 4.
A közleményt teljes terjedelmében elolvasta és annak tartalmával egyetért:
__________________________
Kocsis István, a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke
__________________________
Nagy László
a Ceglédi Városvédő és Szépítő Egyesület Felügyelő Bizottságának elnöke, az alábbi kiegészítéssel:
„ A források elszámolásával kapcsolatos adatok az egyesületnél helytállóak.”
__________________________
Dr. Surányi Dezső
a cikkben megszólaltatott természettudós, az alábbi kiegészítéssel:
„Természettudományokat művelek, nem takaró vagyok!”
__________________________
Darányi Nikoletta, a pályázat megalkotója
