Idén is jeles évfordulót ünnepel Nagykőrös városa: 650 éve kapott városi rangot Nagy Lajos királytól. Még alig ért véget az Arany-év, – amelynek keretében nemcsak számtalan a nagy költőhöz kötődő kulturális program valósult meg, de Nagykőrös több közterülete és épülete is látványosan megújult. A 650 éves város ünnepi éve április 21-én a Szent György Napi Forgatag és Virágvásárral indult. Az évfordulóról beszélgettünk László Dittával, a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ igazgatójával, de szóba került az is, hogy a közmondásos Cegléd-Nagykőrös ellentét helyett sokkal több van, ami összeköti a két várost.
– Túl vagytok az Arany-éven és itt az újabb évforduló: 650 éves Nagykőrös…
– Igen, az Arany-év 2017. március 2-án kezdődött és idén ugyanezen a napon ért véget az Arany Hangoskönyv lemezbemutató koncertjével. A megújuló Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény még nem készült el, ennek átadása idén június 29-én lesz. Nagy öröm számunkra, hogy teljesen megújul a kiállítóhely: három állandó és két időszaki kiállítással, látványraktárral, múzeum pedagógiai helységekkel. 2014-ben mikor Nagykőrösre jöttem, akkor láttam milyen elavult a kiállítás – 1978 óta nem nyúltak hozzá! – és maga az épület is borzasztó, lehangolt állapotban volt. Az Arany-emlékév kapcsán, pályázaton nyertünk forrásokat a felújításra, amelyet kizárólag Dr. Czira Szabolcs, polgármester úr lobbitevékenységének köszönthetően kaptunk meg. Szerettem volna egy modern, komoly infokommunikációs háttérrel rendelkező, interaktív kiállítóhelyet, ami leköti a diákok, gyerekek figyelmét is. Sok meglepetéssel készülünk: a látogatókat például Arany János hologram fogadja majd és vezeti körbe a kiállításon. Lesz hagyományos szabadulószoba és interaktív is, az utóbbiban több vibráló infokommunikációs platformot helyezünk majd el. Megnyitunk majd egy kávézót, hangulatos terasszal a Ceglédi út felől és a múzeumkert is megújul: itt kap helyet majd a kőrösi szoborpark, ahol a Horthy-korszak és az államszocializmus idejéből származó alkotások lesznek láthatók. A projekt befejezésekor a Cifrakert és a múzeumkert is össze lesz kötve, és egy kulturált parkolót is kialakítunk a múzeum mögött és az egykori Cifracsárda előtt. A városból pedig az ún. „Arany-sétányon” lehet majd besétálni a múzeumhoz. És elmondom, hogy a felújítások befejeztével nem titkolt célunk, hogy Nemzeti Emlékhellyé váljon az országban egyedülálló Arany-relikviák gyűjtőhelye.
A városalapítás évfordulója érdekes – történészként is – mert egyébként I. (Nagy) Lajos király adományozta a mezővárosi rangot mindhárom településnek, Ceglédnek, Nagykőrösnek és Kecskemétnek is egyaránt 1368. október 2-án. Viszont Cegléd néhány éve megünnepelte az évfordulót, 1364-et tette meg várossá válásnak dátumául, amely valójában a vámmentes kereskedelmi jog megszerzésének időpontja. Annak ellenére, hogy a három város egyszerre, egy adománylevélben kapta meg az oppidium jogát, vagyis a mezővárosi rangot, ami a kor legmagasabb települési rangját, a civitas (fallal körülvett város) előtti lépcsőfokot jelentette. Emellett kétségtelen, hogy a királyok előszeretettel adományoztak különböző kiváltságokat fejlett településeknek, pl. a szabad bíróválasztás jogát is, de ez nem volt egyenlő az oppidium ranggal. Nagykőrös 650. születésnapját így ezévben, Kecskeméttel karöltve, együttműködve október 2-8-a között ünnepeljük majd meg, de minden évközi szabadtéri rendezvényünkön is megemlékezünk majd az évfordulóról. A Szent György Napi Vásáron például megelevenedik majd I. (Nagy) Lajos király udvara, udvartartása, lovagjai, akik lovagi tornák bemutatásával idézik fel a XIV. századi Nagykőröst.
– Ha közvetetten is, de érintetted Cegléd és Nagykőrös közti rivalizálást. Te milyen összekötő kapcsokat látsz a két település között, akár a kultúra területén – úgy hogy magad is ceglédi vagy?
– A Dél-Pest megyei régió történelmi távlatokban is mindig együtt fejlődött, ide kell vennünk Kecskemétet is. Mindhárom református város, egyívásúak az emberek, és mégis régóta tart a széthúzás, magam is érzékelem még mindig. De mindeközben sok nagykőrösi dolgozik Cegléden és fordítva és mindenkinek az az érdeke, hogy a térség fejlődjön, gyarapodjon. Ehhez jól jön, hogy egy választási körzet vagyunk 2014 óta, mert egy országgyűlési képviselő hatékonyabb lobbierőt képvisel a térség érdekében. Összeköti a két város lakosságát az is, hogy nagyon fogékonyak a kultúrára. Örömmel tölt el, hogy ceglédi ismerős arcokat látok a nagykőrösi rendezvényeken, pódiumelőadásokon, színházi esteken. Ceglédi pedagógusok tartják Nagykőrösön a gyerekfoglalkozásokat és táncházakat, több tanfolyam indult a kulturális központ szervezésében, ahol ceglédiek a moderátorok és számos rendezvényünkön lépnek fel „hazai” előadók. Külön öröm látnom, hogy több vegyes – nagykőrösiekből és ceglédiekből álló – zenekar alakult az utóbbi időben, ahol már fel sem merül az ősi ellenségeskedés, hanem együtt hoznak létre értékes zenei produkciókat.
