Az 1960-as években, a konszolidálódott Kádár rendszerben még tervutasításos gazdálkodás folyt az országban. A vendéglátóiparban is az uniformizálás, az egységes anyaghányadok, egységes receptúrák voltak kívánatosak. Venesz József: Egységes vendéglátó receptkönyv és konyhatechnológia című könyve volt használatban országszerte, annak alapján 12 dkg hús volt az anyagszabata az ország összes étlapján a rántott szeletnek, a flekkennek stb. De még az elkészítés és a fűszerezés is uniformizálva volt.
Ám kialakult egy reformgondolkodás a magyar közgazdászok között amely megjelent 1968-ban „Új gazdasági mechanizmus” néven az országot irányító párt határozataiban is. A tervutasításos merev gazdálkodás reformjaként lépések történtek a működő, működtethető gazdaság megteremtésére.
1968-ban a korábbi Ceglédi Vendéglátó Vállalat élére dr. Hajdu Endre, egy 36 éves közgazdász került, felvették a Róna Vendéglátó Vállalat nevet és reformokba kezdtek. Az igazgató remek kollégákkal vette körül magát.
Új üzletek sorát nyitották, megtöbbszörözték az addigi értékesítést, árbevételt. Puszta-party-t rendeztek nyugati csoportoknak az IBUSZ-szal karöltve. Felújítottak elavuló éttermeket, cukrászdákat, cukrász termelőüzemeket, hangulatos kisvendéglőket nyitottak. Szakács és cukrász versenyeket rendeztek, ételbemutatókat tartottak. Marketingmunkát végeztek, kulturális eseményeket rendeztek, kulturális szereplőket – még férfikórust is – mentoráltak. Kiadták a Vendéglátás a rónán című helytörténeti munkát. Hajdu Endre lecsalta Budapestről Garai Attila jazz zongoristát, ő lett a cég művészeti igazgatója. Ifjúsági Jazz Randevúkat szerveztek, nemzetközi Jazz Fesztiválokat rendeztek. Erről a Magyar Televízió helyszíni közvetítést tartott, ez akkor nagyon nagy dolog volt. Az akkor még kezdő Benkó Dixieland Bandnak (akik később világszerte ismertekké váltak, 70 nagylemezt vettek fel) az első kislemezét a Róna adta ki!
Ceglédnek akkor egyetlen szállodája volt, a Kossuth szálló. Látva, hogy a jazzrandevúkra sokan érkeznek a városba, néhány hét alatt a vállalat karbantartó részlege szállodává alakított egy családi házat, megnyílt a Bocskai szálló. Berda kocsma néven irodalmi kisvendéglőt nyitottak, itt megfordult az akkori irodalmi elit, humoristák, a színész világ színe-java. Itt léptek fel, jót ettek-ittak, beírtak a vendégkönyvbe. Később ha bárhol az Alföldön léptek fel, utána igyekeztek vissza Budapestre, útba ejtve Ceglédet: talán még nyitva találják a Berdát. Az első üzletvezető Huszár Károly színitanulmányai után lett vendéglátós, itt úgy szolgálta fel az étket, hogy hozzá verseket mondott. Volt amikor önálló Villon-estet tartott!
A csontleves-cérnametéttel, kelkáposztafőzelék sertéspörkölttel világ közepén Gasztronómiai klub alakult: Töltött tojás 48-as módra, Örmény angazsabu leves, Bélszínszelet Kedvessy módra, Rántott banán, Savarin sütemény stb. volt a terítéken. Semmi mást nem csináltak, csak a szó valódi értelmében vett szíves vendéglátást, a vállalat kiváló vállalat kitüntetést kapott.
Majd Moszkva a fejére koppintott az MSZMP-nek a gazdasági és politikai reformok miatt. Visszarendeződött szinte minden, a párt megyei első titkára a munkásmozgalom régi, kipróbált harcosa, a bigott Cservenka Ferencné elvtársnő alig várta, hogy kinyírja a „kapitalista módon gazdálkodó” Hajdu Endrét, aki nem átallt piszkos „ámerikánus” jazz zenét beengedni az éttermekbe.
Egy évvel a kitüntetés után a Rónát megszüntették – így tudták Hajdut elkergetni – összevonták a Dunakanyar, a Buda-környéki és a Róna vendéglátót Pest-megyei Vendéglátó néven.
2018. április 30-án az 50 éve alakult rónások, (sajnos már egyre kevesebben élnek közülük) megünnepelték a fél évszázados évfordulót, emlékeztek, örültek még egy kicsit egymásnak, beszélgettek, fényképeket nézegettek. Megelevenedett a történelem, és legördült néhány könnycsepp is. Majd elfogyasztották egykori kollégájuk, Roseinstein Tibor ételeit. Az akkori jazzrandevúkon itt járt zenészek közül fellépett az esten Szakcsi-Lakatos Béla, Csík Gusztáv, Berki Tamás és még mások is.
Ilyen még nem volt és már nem lesz. Kuriózum volt az est, aligha tud bárki említeni másik olyan ceglédi munkahelyet, ahol az egykori dolgozók megünneplik a vállalat megalakulásának ötvenedik (és megszüntetésének negyvenhetedik) évfordulóját. A jelenlévők megegyeztek abban: jó volt együtt akkor – és jó volt veletek most is újra.
Károly Tamás
FOTÓK az eseményről Kisfaludi Istvántól itt…
