Száz évvel ezelőtt, 1918. március 18-án született Cegléden Kaczur Pál, a város múlt századi képi-krónikása. Fotós, amatőr fényképész, fotoriporter, fotóművész…, és még sok jelzőt találhatunk a neve után az internetes keresőben. Igaz, kereshetjük már őt, személyesen nem találkozhatunk vele.
Fényképezőgéppel a nyakában ismertem meg ötven évvel ezelőtt, aztán közlékeny modorával nemsokára tudatta, hogy ceglédi családom tagjairól, Csöpikéről is persze, sok-sok felvétele van a jól ismert műtermi lenyomattal. Néhányszor meglátogattam Teleki utcai otthonában, itt volt a műterem is, ahol a rendezett, számozott borítékokban rejtőzködött Cegléd, képekben. Ahogyan arról kitűnően megemlékezett a Ceglédi Kék Újság1) az 1947-es fényképész mestervizsgájának megszerzését köszöntő 50. évfordulón. Gyakran mondta egy-egy sorozat-felvétel után: nemsokára készen leszek, nem is tudom, melyik tekercsen van… Mindig fényképezett. Mindent fényképezett. Első képeit kölcsönkapott Alfa lemezes géppel készítette, így lett aztán az állóképek fotósa, de örökmozgó fotográfus!
Amikor 1989-ben útjára indítottuk a máig élő, egyre színesebb Ceglédi Hírmondót, érdekes mozzanatra hívta fel a figyelmemet. A fénykép kifejezést először Toldy Ferenc használta, ezt az 1963-ban kiadott Fotólexikon igazolja: „Az Athenaeum, Vörösmarty és körének lapja Janint, a nagy francia műkritikust szólaltatta meg Toldy Ferenc fordításában… ’Fénykép’ szavunk ebben a szövegben fordul elő először [daguerre]. A nyelvhasználat sokáig küzdött a fényírás, fényirat, fényíró, fényképíró szavakkal, míg végül a fénykép és annak származékai általánosan elfogadottakká váltak”.2)
Hajtotta a vágy, hogy saját gépe legyen, lemezeket vehessen. Vizet hordott, nyári diákmunkát végzett fillérekért a faiskolában, és a cigarettára kapott pénzből Box gépet, lemezeket vett – írja az egyik bemutatkozásában. „Ettől kezdve folyamatosan készítettem felvételeket különböző rendezvényekről. 1936. Ceglédi Napok, 1942. Vöröskeresztes vizsgák, 1947. május 1-je, 1948. Kossuth Hét… 1938. május 14-én jelent meg első riportképem a Ceglédi Hírlapban… Riportképeimet közölték a városi napilapok, majd 1946 után a Népszava, Szabad Nép, Népsport, Pest megyei Népújság, később a Rádióújság, Ezermester és az Új Tükör.” 3) 1936. augusztus 30-tól szeptember 6-ig első alkalommal rendezték meg a Ceglédi Napokat. (Ekkortól dolgozott Pali bácsi a Magyar Hirdetőnek.) Ilyen ünnepi hét addig még nem volt a városban. Az amatőr fotósok az evangélikus iskolában állították ki munkáikat. 1946. szeptember 1-jén Cegléden Tildy Zoltán nyitotta meg az újjáépítési kiállítást. Gazdag anyagot mutatott be a már hat éve működő Ceglédi Iparos Fotószakosztály, Kaczur Pál irányításával. Később 1954-ben a „Kultúrházban” alakult fotókör. Az ő útja ezután a CVSE természetbarát szakosztályához vezetett, s ezen belül megalakult a Látomás Színes-fényképezők Baráti Köre. 1981-ben az első amatőr bemutatkozásra (1931) nagyszabású kiállítással emlékeztek. Kaczur Pál fáradhatatlan lelet- és adatmentő munkássággal összegyűjtötte azt a hallatlanul gazdag fotó- és tényanyagot, amely az ünnepi katalógusban megjelent. 4) A számtalan foto kör, foto klub megalakulásánál ő mindig ott volt.
Életművét 1987 decemberében mutatta be a Ceglédi Kossuth Múzeum. Ám alig két évvel később, a város 625. születésnapján lenyűgözően hiteles volt képein a régi Cegléd bemutatása (Pillanatképek Cegléd múltjából 1987. május 7. Ceglédi Galéria).
A kultúra kiváló munkásaként 1984-ben miniszteri kitüntetést kapott, 1998-ban pedig a „Cegléd Város Díszpolgára” lett. 2000. január 18-án hunyt el, pár hónappal felesége temetése után. Nyugvóhelye a Református Öregtemető.
Szeretett fotóköre, a Látomás juttatja eszembe Swift sorait: „A látomás a láthatatlan dolgok látásának művészete.” Örülök, hogy Kaczur Pál századik születésnapja alkalmából megpróbálhattam a láthatatlant is látni.
Dr. Szabó Alfréd
Jegyzetek:
- Ottohál Vilmos: A fényképészmester. Ceglédi Kék Újság 1997. január 8.
- Ceglédi Hírmondó 1990. nov.
- Pillanatképek Cegléd múltjából. Katalógus az 1989. május 7-i kiállításról (Barnóth Zoltán)
- Ceglédi fényképezés 1931-1981
Irodalom: Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden. Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995.
