Hosszú idő után újra pompázik a Népkör utcában a „Kis Táncsics” néven ismert iskolaépület, a Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola tagiskolája. Bizonyára tudja az olvasó, hogy ez az épület volt az államosítás előtt a város elemi evangélikus népiskolája.
Kicsiny teremben folyt a tanítás a XIX. század második felében az eredeti evangélikus iskolában. A még fellelhető dokumentumok alapján hiányosan sorba is tudjuk szedni az itt tanítók névsorát, sőt még egy-két diákot is meg tudunk nevezni, akiből később híres, elismert ember vált. Alakulásától lassacskán erősödött az evangélikus gyülekezet Cegléden, a templomocska ott állt valahol a mai Szabadság téren a könyvtár előtti úttesten, illetve a könyvtár helyén, mögötte volt osztályterem a mai iskola és annak udvara helyén. A millenniumra a város kinyitotta a Piacz-teret, kártérítést fizetett a felekezetnek, elbontották az épületeiket. Az akkori presbitérium bölcsen úgy döntött, hogy saját erőből megépíti az evangélikus bazársort, ez a tér keleti szélén húzódik végig, kihagyták a később odaépített templom helyét. A gyülekezetet átmenetileg befogadták a reformátusok, évekig náluk folyt „vendégségben” az evangélikus hitélet. A városi kártalanításból és a bazársor üzleteinek bérleti díjából befolyó összegből épült meg Sztehlo Otto tervei szerint a templom. Felszentelése 1896. november 31-én történt meg. A presbitérium döntése alapján a torony tetejére – az országban valószínűleg egyedi módon – nem kereszt került, hanem a reformátusoknál megszokott buzogány. Így köszönték meg a testvérgyülekezetnek a „vendégséget”.
Az új iskola megépítése sokáig húzódott anyagi okokból. Ide is részben a bazársor bevételei teremtették meg a forrást. A helyén állott épület bontását 1928. május elsején kezdték és november 18-án pedig részlegesen már birtokba vehették az új épületet. Az iskolát Hegedős Károly építész tervei alapján Farkas József kecskeméti és Knezsek Gusztáv ceglédi építőmester építette meg.
A kor két nagyszerű tanítója Alexy Lajos és Mészáros Lajos – mindkettő az újvárosi evangélikus temetőben nyugszik – olyan tanító egyéniség, olyan közszeretetnek örvendő személy volt, hogy az egykori tanítványok páratlan szépségű emléktáblát állíttattak a folyosón az emlékükre 1934. június 1-én. A gyönyörű táblát Keviczky Hugó tervezte. „Bölcsességgel, szeretettel, nemes életük példaadásával, eszményi egyetértésben oktattak és neveltek nemzedékeket” – olvasható a hű tanítványok márványba rótt hálája a falon.
Őket követte még több tanító: Hegyi Aladár, Kiszely János, Kiszelyné Mészáros Gizella, Konyári Béla, Péntek Lajos, Remete József, Somlói Zoltán, Szalay Béla. Egynémelyikük még az 1948-as államosítás után a város valamely más iskolájában is tanított, az idősebb olvasók esetleg emlékezhetnek is még rájuk. Számos diák koptatta az iskola padjait, terjedelmi okból csak egyet említek meg közülük. A nevezetesebbekről tudunk sokat, beszéljünk olyanról, akiről nem köztudott, hogy ceglédi nebuló is volt.
Történt pedig, hogy devecseri Schultheisz Miksa huszárszázados sok állomáshelye között éppen Cegléden szolgált, huszár osztályparancsnok volt és a negyedik század parancsnoka. Fiacskája Schultheisz Emil, itt az evangélikus elemi iskolában tanulta a betűvetést, a számolást és a huszárlaktanyában tanult meg ekkor lovagolni. A tanítói is jó munkát végeztek, és a lovas oktatói is „profi” lovasok voltak. Édesapja áthelyezésével a negyedik elemit már Budapesten végezte, a Cegléden megszerzett alapokra még több helyen folytatott tanulmányokat. Belgyógyász szakorvos lett, a Központi Állami Kórház igazgató főorvosa, egészségügyi miniszter tíz és fél évig, címzetes egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem orvostörténeti intézetének igazgatója. A számos tudományos művet publikáló professzor még idős korában, miniszteri tevékenysége után, igazgatói munkája mellett is aktív orvoslást folytatott. Orvosa, osztályvezetője volt az állami kórházban azon osztálynak, ahol kitűnő barátja, Antall József miniszterelnök utolsó óráit szenvedte a halála előtt. Ő írta alá a miniszterelnök halálát tudósító közleményt.
Visszatérve az épület történetéhez, az államosítás után megváltozott a fenntartója, a feladata is. Ma a Táncsics iskola tagiskolája, sok ceglédi nebuló „tudományokkal” megismerkedésének a helyszíne. A tizenöt évvel ezelőtti tetőfelújítás után, a közelmúltban a homlokzata újult meg, a belső korszerűsítése meg még aktuális lesz újra és újra. Ahogy minden iskolában lenni szokott: a jó tanulók utólag pátosszal gondolnak a hajdani iskolájukra, a nevelőikre, a társaikra. A rosszabb tanulók pedig szintén megemlegetik az ott töltött diákéveket.
Károly Tamás
